„A tűzszünet csak papíron létezett” – Gyarmati István szerint a gázai konfliktus újra eszkalálódik
A Pirkadat reggeli műsorában Osváth Sarolta vendége dr. Gyarmati István nagykövet, biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeiről, a budapesti Trump–Putyin-csúcstalálkozó esélyeiről és a nemzetközi diplomácia mozgásteréről szólt.
A Trump-féle béke: „Egy összetákolt tűzszüneti javaslat”
A beszélgetés elején Gyarmati István már rögtön egyértelműen fogalmazott:
„Egyre nyilvánvalóbb, hogy az a Trump által végleges békének kikiáltott, valójában egy összetákolt tűzszüneti javaslatnak is nehezen nevezhető valami, összeomlik.”
A biztonságpolitikai szakértő szerint a Hamász a tűzszünetet „azonnal megszegte”, így a „végleges béke” illúziója mindössze egy napig tartott.
„Sajnos nemhogy örök béke nem következett be, de egy napig se tartott.” – mondta, hozzátéve: a Hamász folytatta a támadásokat, videókon látható, ahogy „az utcán lőnek agyon embereket Gázában”.
Egyetlen pozitívumként azt említette, hogy „a még élő túszok kiszabadultak”, ez viszont azt is jelenti, hogy az izraeli hadsereg előtt „már nincs korlát, ami megakadályozná a teljes erejű támadást”.
„Ha nem sikerül tűzszünettel, be kell fejezni katonailag”
Gyarmati szerint az izraeli hadsereg most visszatérhet Gázába, és „megsemmisítheti az alagútrendszert, ami eddig a Hamász egyik fő előnye volt”.
„Ez egy gázai háború, és valahogy be kell fejezni. Ha nem sikerül tűzszüneti megállapodással, akkor be kell fejezni katonailag.”
A szakértő szerint a konfliktus tragikus, de elkerülhetetlen következménye annak, hogy a Hamász évek óta terrorista eszközökkel uralja a térséget.
„Október 7-e előtt 30 ezerre becsülték a Hamász harcosainak számát, és hiába semmisítettek meg 20 ezret, most is körülbelül ennyiről beszélnek.” – jegyezte meg ironikusan.
„Ez is mutatja, hogy a lakosság támogatása nélkül nem tudnának újabb és újabb harcosokat toborozni.”
Nincs más út, mint a katonai közigazgatás
A jövő lehetséges forgatókönyvéről szólva Gyarmati egyértelmű álláspontot fogalmazott meg:
„Meg kell semmisíteni a Hamász harcoló alakulatait, és meg kell akadályozni, hogy újjászülessenek. Ehhez egy nagyon erős katonai közigazgatást kell bevezetni Gázában.”
Szerinte ezután, „néhány év alatt ki lehet építeni egy polgári irányítást”, de a folyamat csak akkor működik, ha „az emberek Gázában felismerik, hogy ez jobb megoldás, mint a terroristák támogatása”.
Ugyanakkor elismerte: „kicsi az esély” arra, hogy mindez tartós békéhez vezessen.
A nemzetközi közvélemény várható felháborodásáról így vélekedett:
„Izraelnek muszáj befejeznie ezt a háborút, és majd csak utána törődni a nemzetközi közvéleménnyel. Amikor engedett neki, abból mindig baj lett.”
„Putyin mindig bepörgeti Trumpot”
A beszélgetés második felében Osváth Sarolta a várható Trump–Putyin-találkozóra terelte a szót. Gyarmati István óvatosan, de kritikusan fogalmazott:
„Amikor bejelentették a találkozót, óvatosan optimista voltam. De úgy tűnik, Trump megint nem tanult semmit.”
Szerinte a korábbi tapasztalatok ismétlődnek:
„Ahányszor Donald Trump beszélt Putyinnal, mindig bepörgette őt Putyin. Most is úgy tűnik, átveszi az orosz retorikát és követeléseket.”
Gyarmati szerint a volt amerikai elnök „megpróbálja Zelenszkijt rávenni, hogy fogadja el Putyin feltételeit, és utána az ukránokat hibáztatja majd, amiért nem jött létre a tűzszünet”.
Mindez szerinte rendkívül veszélyes irány:
„Putyin érdekeit képviseli, és ez Ukrajnára, de Európára is nézve katasztrofális lehet.”
„Ukrajnának most nincs miért leülni az asztalhoz”
A nagykövet szerint Ukrajna és az Európai Unió hiánya a budapesti csúcson súlyos diplomáciai hiányosság.
„Előbb-utóbb oda kell ülniük az asztalhoz, főleg Ukrajnának, de jelenleg nincs miért. Zelenszkij csak azért ülhetne oda, hogy elfogadja Putyin álláspontját – hát inkább maradjon távol.”
Gyarmati ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az amerikai külügy előkészítő tárgyalásain sikerül reálisabb hangot megütni:
„Rubio külügyminiszter sokkal realistább politikus, mint Trump. Talán ő képes lesz eltávolítani az Egyesült Államokat Putyin feltétlen támogatásától.”
„Oroszország úgy csinál, mintha világhatalom lenne”
A beszélgetés végén Osváth Sarolta felvetette, hogy a konfliktus már rég nem az ukrán területekről, hanem a világpolitikai befolyásról szól. Gyarmati egyetértett:
„Oroszország úgy csinál, mintha világhatalom lenne, és Trump rendre bedől neki.”
Szerinte ez különösen veszélyes, mert „Moszkva mögött ott áll Kína, amely valóban világhatalom”.
„Ukrajnában kell megállítani Oroszországot, mert ha nem, további fenyegetésekkel kell majd szembenéznünk.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
