„A király meztelen” – Miért zavarja Európát a magyar békepártiság?
Breuer Péter vendége a Heti TV Pirkadat című reggeli politikai műsorában dr. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató igazgatója volt. A beszélgetés középpontjában Magyarország békepárti álláspontja, az uniós szankciós politika, valamint a globális gazdasági és energetikai következmények álltak.
Magyarország békepárti – de miért baj ez másoknak?
„A magyar miniszterelnököt meghívták a békemisszióra – ez üzenet Európának is”
A beszélgetés elején Breuer Péter leszögezte:
„Az nem vitás, hogy Oroszország volt az agresszor, ők támadták meg szomszédainkat. Viszont az is tény, hogy Orbán Viktor szeptemberben elkezdett egy békemissziót.”
Dr. Hortay Olivér szerint ez nem csupán diplomáciai gesztus, hanem figyelemre méltó nemzetközi visszajelzés:
„Tanulságos, hogy a magyar miniszterelnököt, bár Magyarország mérete, hadereje nem indokolja, mégis meghívták a béketárgyalásokra.”
Ez különösen akkor válik jelentőssé, ha figyelembe vesszük, hogy – ahogy Breuer Péter is kiemelte –
„A jó öreg földrészről mindössze öt európai vezetőt hívtak meg, az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent viszont nem.”
Az EU szankciós politikája zsákutca?
„Egyre távolabb sodródunk az ésszerűségtől”
Az uniós szankciók hatékonyságát illetően Hortay Olivér kritikus véleményt fogalmazott meg:
„Az Európai Bizottság egy olyan szélsőséges szankciópárti pozíciót vett föl, ahonnan politikailag már nincs visszaút, csak egyre távolabb és távolabb sodródni az ésszerűségtől.”
A szakértő szerint a szankciók nem érték el a céljukat, és az orosz gazdaságot nem sikerült „térdre kényszeríteni”. Ennek ellenére a brüsszeli elit – különösen az Európai Bizottság elnöke – ahelyett, hogy belátná a kudarcot, inkább újabb és újabb szankciókat javasol:
„A szankciók működésképtelenségét azzal magyarázzák, hogy még nem elég szigorúak. De senki sem foglalkozik azzal, hogy az EU-ban mit okoznak ezek gazdaságilag.”
Újabb szankciók: gázstop és álságos kiskapuk
„Repower EU – vagy csak egy újabb gazdasági önszabotázs?”
A beszélgetés során szóba került a készülő 19. szankciós csomag, amely 2027-től betiltaná a cseppfolyósított orosz földgáz beszerzését. Emellett az úgynevezett Repower EU kezdeményezés keretében már 2026-tól tiltanák az orosz olaj- és gázügyleteket.
„Ez katasztrofális gazdasági következményekkel járna – különösen a közép-európai régióban” – figyelmeztetett Hortay.
Bár papíron már csökkent az orosz energiahordozók aránya, a valóságban ezek kerülőutakon keresztül továbbra is eljutnak Európába:
„Indián, Törökországon, Kazahsztánon keresztül jön be az orosz olaj. Ez nem más, mint a szankciók megkerülése.”
Breuer Péter egyenesen rákérdezett:
„Akkor mi szükség van erre a képmutatásra?”
A válasz egyértelmű volt:
„Ez már nem a gazdasági racionalitásról szól, hanem arról, hogy az elitet ne érje arcvesztés.”
A lengyel kormány játszmája és az Északi Áramlat ügye
„Több mint három éve nincs felelős a történelmi léptékű terrorakcióért”
Hortay Olivér emlékeztetett: az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása után három ország indított nyomozást, de a felelősök máig ismeretlenek. A jelenlegi fő gyanúsított egy ukrán származású búvároktató, akit Olaszországban fogtak el, és Lengyelországban tartanak fogva. Donald Tusk lengyel kormányfő azonban nem akarja kiadni a gyanúsítottat Németországnak.
„Ez egy újabb példája annak, amikor egy tagállam a saját belpolitikai érdekeit az uniós közösség elé helyezi” – fogalmazott Hortay.
A szakértő szerint a lengyelek így próbálják demonstrálni ukránpártiságukat, miközben az EU nevetségessé válik azzal, hogy három év után sincs elszámoltatás.
A magyar példa veszélyes precedens?
„A király meztelen – és Magyarország ezt bizonyítja”
Breuer Péter a beszélgetés végén rávilágított:
„Nem értem, hogy miért zavarja az uniós tagállamokat, hogy egy olyan ország, mint Magyarország, biztosítani akarja a lakosságának az energiát jó áron, jó körülmények között.”
Hortay szerint pontosan ez a probléma az uniós elit szemében:
„Az európai politikai elit egy része attól fél, hogy Magyarország precedenst teremthet. Ha kimaradunk a szankciókból, akkor előbb-utóbb mindenki felteszi a kérdést: megérte ez az egész?”
Ez a példa lebuktatja a szankciós politika tévútját, és veszélyezteti azoknak a politikusoknak a pozícióját, akik három éve következetesen a szankciók mellett érvelnek.
„Mindenkit ér a jog, hogy kérdezzen – de nem mindenki válaszol”
Dr. Hortay Olivér világos, érvekkel alátámasztott elemzése és Breuer Péter szókimondó kérdései egy fontos témát jártak körbe:
Lehet-e egy ország békepárti egy háborúpárti kontinensen? És ha igen, milyen árat fizet érte gazdaságilag és politikailag?
A válaszok nem mindig megnyugtatók – de annál inkább elgondolkodtatók.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
