„Nem szűnt meg az egyházellenesség – csak oldalirányba fordult”
– Gégény István a katolikus egyház válságairól, a politikai összefonódás veszélyeiről és a hívő ember felelősségéről
A Heti Jégbüfé vendége ezúttal Gégény István katolikus teológus, a Szemlélek Alapítvány elnöke volt, akivel Rangos Katalin beszélgetett nemcsak a katolikus egyház társadalmi szerepéről, hanem annak válságairól, a politikai beágyazottság hatásairól és Ferenc pápa örökségéről. Az adás mély és bátor tükör a vallás mai magyar valóságáról – kívül és belül.
Katolikus gettóból világlátás
Gégény István saját vallási neveltetését „katolikus gettóként” jellemezte: „Katolikus nagycsalád, katolikus iskola, katolikus egyetem – minden kizárólag ebből a nézőpontból értelmeződött.” Ezért is tartja fontosnak a Szemlélek misszióját, ami a nyitott, dialógusra törekvő kereszténységet képviseli.
A műsorban hangsúlyosan jelen volt az az igény, hogy a különböző világnézetű emberek, felekezeti hovatartozástól függetlenül, párbeszédet folytassanak egymással. „Ha engem meghívnak a Heti TV-be, nem az jut eszembe, hogy az ellenséghez megyek, hanem hogy emberekhez megyek.”
Politikával átitatott kereszténység
A beszélgetés egyik központi témája az volt, mennyire fonódik össze Magyarországon a politika és a vallás – különösen a katolikus egyház. Gégény szerint ez a jelenség nem új, de mára veszélyes méreteket öltött.
„Sajnálatos módon a vallás, a vallásos emberek, a hit egyre inkább a politika eszközévé válnak. Ez nem magyar sajátosság, de nálunk különösen látványos.” Példaként említette, hogy az állam kiemelten támogat egyes felekezeteket, míg másokat – például Iványi Gábor közösségét – gyakorlatilag ellehetetleníti. Ez szerinte szembemegy a kereszténység valódi értékeivel.
A kereszténység nem politikai címke
A katolikus teológus szerint a kereszténység nem politikai kategória, hanem spirituális és etikai keretrendszer.
„Nagyon sokan próbálják kereszténynek beállítani magukat politikai szándékkal, de amit hirdetnek, az nem találkozik a kereszténységgel. A kereszténység nem az, amit valaki a szájára vesz, hanem az, amit megél.”
Felidézte Ferenc pápa kritikáját a nacionalista kereszténység irányába, amely inkább megoszt, mint egyesít. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a jelenlegi pápa, XVI. Leo milyen társadalmi érzékenységgel rendelkezik – egy olyan háttérrel, amely Peru nyomorától Chicago jólétéig ível.
A hallgatás bűne
Gégény keményen bírálta a magyar katolikus egyházi vezetést, amely szerinte nemcsak hallgat a társadalmi igazságtalanságokról, hanem aktívan el is nyomja a kritikus hangokat.
„Ma a katolikus egyházat nem kívülről bántják leginkább, hanem belülről. Azokat, akik kritikát fogalmaznak meg evangéliumi szempontból, leprásként kezelik.”
Saját helyzetét is így jellemzi: „A saját egyházamban üldözöttnek érzem magam.” Azt is hozzátette, hogy a papok és püspökök sokszor félnek megszólalni, és inkább hallgatnak. „Ez egy elnémított, félelemmel teli rendszer, ahol sokan már az öncenzúrát gyakorolják.”
Mindenki temploma – senkié?
A műsorban elhangzott, hogy a vallási infrastruktúra látványosan fejlődik – sok templom újult meg –, de az iskolák és a közszolgáltatások állapota messze elmarad ettől. Gégény szerint ez is azt mutatja, hogy a vallás politikai reprezentációs eszközzé vált.
„A keresztény egyházakat a politika prédaként öleli – nem szeretetből, hanem birtoklási vággyal.”
Külön kiemelte a szemléletváltás fontosságát: a kereszténység lényege nem az intézményesülés, hanem a szeretet, a szolgálat és a szolidaritás.
Szegénypártiság és erkölcsi felelősség
Leo pápa első dokumentuma, a „Dilexi te” (Szerettelek téged) apostoli buzdítás szegénypárti, elesettek felé forduló szemléletet képvisel – amely szerinte szöges ellentétben áll a magyar politikai elit viselkedésével.
„A luxusjachtok, magánrepülők, milliárdos korrupciós ügyek árnyékában elfelejtjük, hogy mit jelentene igazán kereszténynek lenni.”
Szerinte a kereszténység legfőbb feladata ma az lenne, hogy erkölcsi iránytűként működjön a társadalomban.
„Ha a politika megszüntette az ellensúlyokat, akkor az egyháznak kellene azokat biztosítania.”
Mindenkihez szól – még azokhoz is, akik nem kérik
A beszélgetés legfontosabb üzenete az volt: a vallás akkor is formálja a társadalmat, ha egyesek nem vallásosak. Gégény szerint a kereszténységnek olyan nyitottsággal és párbeszéddel kell jelen lennie a közéletben, amely mindenkihez szól, és nem téríteni akar, hanem segíteni eligazodni az igazságban és a lelkiismeretben.
Gégény István hiteles és szenvedélyes tanúságot tett arról, hogy a vallásnak nem a hatalom kiszolgálása, hanem a lelkiismeret ébresztése a feladata. A Heti Jégbüfé mostani adása nemcsak katolikusokhoz, hanem minden gondolkodó emberhez szólt – akik nem elégszenek meg a kereszténység kirakatával, hanem a valódi tartalmára kíváncsiak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
