„A mesterséges intelligencia rárontott a gazdaságra – és a diákokra is”
A Pirkadat vendége: Dr. Szanyi-Gyenes Xénia, a Corvinus Egyetem oktatója és kutatója a mesterséges intelligencia oktatási és vállalati kihívásairól
A Heti TV október 8-i Pirkadat című műsorában M. Kende Péter vendége Dr. Szanyi-Gyenes Xénia volt, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és mesterséges intelligencia-kutatója. A beszélgetés középpontjában az MI robbanásszerű térnyerése, a kis- és középvállalkozások lemaradása, valamint az oktatási rendszer felkészültsége állt.
„A mesterséges intelligencia nem bekúszott, hanem rárontott a gazdaságra”
A szakértő már a beszélgetés elején hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia nem csendben, hanem robbanásszerűen jelent meg a mindennapokban.
„Nem igaz, hogy a mesterséges intelligencia csak lassan bekúszott a küszöb alatt. Rárontott a gazdasági térre. Ott van a nyakunkon, mindenki erről beszél, és aki nem tartja vele a lépést, az le fog maradni.”
Szerinte 2025 őszére az MI lett a közéleti és szakmai konferenciák egyik legfőbb témája:
„Szeptemberben az AI Summit nyitotta a szezont, és szinte minden területen, az egészségügytől a gazdaságig külön szekciókban tárgyalták, mit kezdjünk ezzel a forradalommal.”
„Nem mindent kell rábízni, de aki nem használja, lemarad”
Dr. Szanyi-Gyenes Xénia szerint az egészséges középút megtalálása a legfontosabb:
„Nem szabad mindent a mesterséges intelligenciára bízni, de elutasítani sem lehet. Meg kell tanulni, miben tud segíteni – mert aki nem próbálja meg, az kimarad a fejlődésből.”
A kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára az MI legnagyobb előnye a hatékonyságnövelés:
„Egy chatbot gyorsan válaszolhat ügyfélmegkeresésekre, egy algoritmus figyelheti a készletet, és jelezheti, ha utánrendelés kell. Az MI időt és energiát szabadít fel, amit a munkatársak kreatívabb feladatokra fordíthatnak.”
„2030-ra a KKV-k 40 százaléka használjon MI-t – ma 3-4 százalékuk teszi”
A magyar mesterségesintelligencia-stratégia 2030-ig ambiciózus célt tűzött ki:
„A kormányzat azt szeretné, hogy 2030-ra a KKV-k legalább 40 százaléka használjon valamilyen MI-megoldást. Most viszont az Eurostat szerint mindössze 3–4 százalék teszi ezt.”
A Corvinus versenyképességi kutatása is alátámasztotta a lemaradást:
„Mi 335 hazai cégvezetőt kérdeztünk meg. Mindössze 15–17 százalékuk használ bármilyen mesterségesintelligencia-alapú rendszert. Tehát a cél és a valóság között hatalmas a szakadék.”
„A kamara most ébredt: elindulhat az MI-edukáció”
Pozitív fejlemény, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már észlelte a problémát.
„A miniszterelnök és Parragh László megállapodása értelmében elindul egy mesterségesintelligencia-edukációs program, amely a vállalkozók tudását fejleszti. Kérdőíveket is küldtek ki, hogy felmérjék, ki hol tart.”
„A hallgatók ChatGPT-függők – nem olvasnak, csak másolnak”
A beszélgetés második felében a szakértő az oktatásban megjelenő új kihívásokról beszélt.
„A hallgatók határozottan ChatGPT-függők. Nem olvassák el az esettanulmányokat, hanem egyszerűen beteszik a ChatGPT-be, és a válaszokat másolják be. Ez óriási veszély a jövő generációjára nézve.”
A professzor szerint kétféle hallgató létezik:
„Az egyik csak bullet pointokban kimásolja a választ – egy pillantás alatt látszik, hogy ’ChatGPT 10 válasz’. A másik viszont kreatívan használja, saját gondolataival, statisztikákkal és grafikonokkal egészíti ki. Ő lesz a jövő nyertese.”
„Nem tiltani kell, hanem megtanítani”
A Corvinuson már kialakult egy irányelv:
„A mesterséges intelligencia használata nem tiltott, de kötelező feltüntetni, hogy hol és hogyan alkalmazták. A cél nem a tiltás, hanem a tudatos használat megtanítása.”
Dr. Szanyi-Gyenes hozzátette:
„Sajnos még mindig sok hallgató titkolja, hogy használja a mesterséges intelligenciát, pedig nem titok. Azt akarom látni, hogyan gondolkodik, hogyan csekkolja le az információkat.”
„Az oktatás jövője azon múlik, hogy ki tud-e kreatívan gondolkodni”
A szakértő szerint az egyetemi világban és a munkaerőpiacon is a kritikai gondolkodás lesz az igazi érték:
„A jövő munkavállalója az, aki nemcsak kérdez a mesterséges intelligenciától, hanem érti is, mit kap válaszként, és hozzá tud tenni valamit. Aki csak másol, azt könnyen lecseréli majd egy algoritmus.”
„Forrás, forrás, forráskritika”
A műsorvezető zárásként felhívta a figyelmet:
„Tessék sokat olvasni, és mindig forrást keresni. Forrás, forrás, forráskritika – ez az alap.”
Dr. Szanyi-Gyenes Xénia ezzel egyetértett:
„A mesterséges intelligencia lehet fantasztikus segítség, de csak akkor, ha értő módon használjuk. Olvasni, gondolkodni, és a forrásokat ellenőrizni – ez a valódi tudás.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
