„Látszatintézkedések a nyugdíjak terén – a nyugdíjasok egyre mélyebb csúszdán”
A Pirkadat vendége: Dr. Farkas András nyugdíjszakértő a reálérték-vesztésről, a 13. havi nyugdíj hatásáról és a politikai tűzoltásról
A Heti TV október 8-i reggeli műsorában M. Kende Péter vendége Dr. Farkas András, a Nyugdíjguru volt. A beszélgetés középpontjában a közelgő nyugdíjemelések, a kormány tűzoltó intézkedései, valamint a nyugdíjasok relatív elszegényedése állt.
„Novemberben jön az 1,6 százalékos kiegészítő emelés – de ez csak látszat”
A szakértő elmondta, hogy a nyugdíjasok novemberben 1,6 százalékos visszamenőleges emelést kapnak:
„Ez látszólag nem nagy összeg, de 2,4 millió embernél összességében több mint 100 milliárd forintot jelent. Ez olyan, mintha szűk 2 százalékos emelést kapnának – rendkívül szűk 2 százalékot.”
A novemberi nyugdíjak már ezzel az emelt összeggel érkeznek, és erre jön majd rá a januári 3,6 százalékos növelés.
„Ez a két emelés együtt jól mutat papíron, de valójában nem ellensúlyozza a nyugdíjak vásárlóerejének romlását.”
„A nyugdíjasok egy elszegényedési csúszdán ülnek”
Dr. Farkas András szerint a magyar nyugdíjasok relatív helyzete évről évre romlik:
„Minden nyugdíjas úgy érezheti, mintha egy elszegényedési csúszdán ülne. A csúszda meredekségét az határozza meg, hogyan aránylik az infláció a keresetemelkedéshez. Ha jövőre valóban 13 százalékkal nő a minimálbér, az megint csak szétnyitja az ollót a dolgozók és a nyugdíjasok között.”
A szakértő szerint a nyugdíjasok reálpozíciója egy évtizede folyamatosan romlik.
„Tűzoltás jön – februárban érkezik a 13. havi nyugdíj”
A választási évre időzítve újra jelentős egyszeri juttatást kapnak az érintettek:
„A 13. havi ellátás az egyik legfontosabb pluszjuttatás. Olyan hatása van, mintha 8,3 százalékos emelést kapnának a nyugdíjasok. De ez egyszeri – nem épül be a rendszerbe.”
Farkas szerint a 13. havi nyugdíj ugyan komoly segítség, de inkább politikai, mint gazdasági eszköz:
„Nem strukturális megoldás, hanem kampánytámogatás. Ha jövőre újabb ’ajándék’ jönne, az már a 14. havi nyugdíj lenne – politikailag persze ez is elképzelhető.”
„Látszólag minden rendben – de a valóságban romlik a helyzet”
A kormány a nyugdíjasokat több kisebb juttatással próbálja meggyőzni:
„Most kapták meg a 30 ezer forintos élelmiszerutalványt, amit december végéig el kell költeni – nem nehéz. Novemberben jön az 1,6 százalékos emelés, januárban 3,6 százalék, februárban pedig a 13. havi nyugdíj. Látszólag minden rendben, de a valóság az, hogy a nyugdíjasok helyzete relatíve romlik.”
„A nyugdíjasok nem tudnak érdemi nyomást gyakorolni”
M. Kende Péter felvetette: vajon a nyugdíjas szervezetek tudnak-e hatni a kormányzati döntésekre?
Farkas András szerint nem igazán:
„A nyugdíjas érdekképviseletek széttagoltak, nincsen egységes, nagy tagságú, lobbierővel bíró szervezet. Ahhoz, hogy komolyan vegyék őket, legalább félmilliós tagság kellene. Most inkább csak néhány ezer, tízezer tagról beszélhetünk.”
Ráadásul a jelenlegi politikai közegben minden külső nyomásgyakorlás nehéz:
„Még ha erősebbek lennének is a szervezetek, ebben a politikai környezetben rendkívül nehéz hatni a döntéshozatalra.”
„Nyugat-Európában senkinek nem ír levelet a miniszterelnök”
A szakértő szólt arról is, hogy a 30 ezer forintos utalványhoz mindenki kapott egy levelet Orbán Viktor aláírásával.
„Nyugat-Európában az emberek nem is tudják, ki a miniszterelnök, nemhogy levelet kapnának tőle. Ott az állami intézmények teszik a dolgukat, nem politikai üzeneteket küldenek.”
Hozzátette:
„Persze, ha a rendszer így működik, senki ne lepődjön meg rajta. De ez is mutatja, hogy a juttatások mögött erőteljes politikai kommunikáció áll.”
„Az átlagnyugdíj nem mond el semmit – a többség ennél jóval kevesebbet kap”
Farkas András szerint a kormányzati kommunikáció félrevezető, amikor átlagnyugdíjról beszél:
„Az átlagnyugdíj 246 ezer forint, de ez csak az 1,3 százalékát érinti a nyugdíjasoknak. A magas nyugdíjak felhúzzák az átlagot. A mediánnyugdíj 217 ezer forint, sokan pedig csak 160–180 ezret visznek haza.”
Ezért a novemberi emelés sem jelent érdemi könnyebbséget a többségnek:
„Az 51 ezer forintos plusz, amiről a kormány beszél, az csak az átlagnyugdíjasra vonatkozik. A többség ettől jóval kevesebbet kap.”
„A legszegényebb nyugdíjasokat kellene támogatni”
A beszélgetés végén M. Kende Péter a választási kampányban felmerült új nyugdíjprogramokról kérdezte a szakértőt.
Farkas András szerint a javaslatok egy része ígéretes, de jelenleg politikai ígéret szinten marad:
„Vannak benne értelmes pontok, például a legszegényebb nyugdíjasok célzott támogatása. Ezt évek óta sürgetjük. De az, hogy plusz SZÉP-kártyát adjunk a nyugdíjasoknak, inkább technikai trükk, mint valódi reform.”
Zárásként így fogalmazott:
„Ezeket a javaslatokat elemezni kell, és ha egyszer eljön az ideje, részletesen kidolgozni. De a lényeg változatlan: a nyugdíjrendszer igazságtalan, a szegények egyre szegényebbek, a különbségek pedig nőnek.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
