„A Magyar Nemzeti Bank nem telefonál – mégis az ő nevében csalnak”
Binder István a Pirkadatban: kibercsalások, hamis hívások, és az új kiberbűnözői hullám
A Heti TV október 8-i Pirkadat című műsorában M. Kende Péter vendége Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője volt. A beszélgetés középpontjában a kibercsalások új hulláma, az egyre kifinomultabb átverések és a pénzintézetek közötti védekezés állt.
„A bűnözők már a Magyar Nemzeti Bank nevével élnek vissza”
Binder István elmondta, hogy a kibercsalók egyre gyakrabban hivatkoznak hivatalos intézményekre:
„A bűnözők ma már nemcsak bankok vagy csomagküldő cégek nevében hívogatnak, hanem hitelesnek tűnő állami szervezetek, például a Magyar Nemzeti Bank nevében is. Az ügyfeleknek azt mondják, hogy gyanús mozgást észleltek a számlájukon, és biztonságba kell helyezni a pénzüket.”
Az egyik legújabb trükk, hogy a csalók úgynevezett „technikai számlára” kérik az ügyfeleket, hogy utalják át a pénzt, vagy letöltetnek velük egy „vírusirtót”, ami valójában kémprogram.
„Amint ez a program a számítógépre kerül, a csalók átveszik az irányítást, és maguk utalják el az összeget. Az ügyfél utólag már nem tudja megakadályozni a tranzakciót.”
„Nincs olyan, hogy a Nemzeti Bank telefonál”
A szóvivő nyomatékosan figyelmeztetett:
„A Magyar Nemzeti Bank nevében senki sem hívhatja az ügyfeleket. A jegybank nem számlavezető, tehát nincs és nem is lehet dolga az ügyfelek bankszámlájával.”
Hangsúlyozta, hogy a Kiberpajzs program sem végez ügyfélmegkereséseket:
„A Kiberpajzs egy intézményi együttműködés a bankok és hatóságok között. Ennek semmilyen ’biztonsági szolgálata’ nincs, ilyen néven hívó fél tehát biztosan csaló.”
„A bűnözők most már azt mondják: ’Mi nem kérünk semmit’”
Az MNB szerint a csalók taktikát váltottak:
„Régebben jelszavakat kértek, most inkább azzal kezdenek, hogy ’mi nem kérünk semmit, csak jelezzük, hogy baj van’. Ez a pszichológiai nyomás az, ami miatt az ügyfél maga adja át az adatait vagy telepíti a kémprogramot.”
Binder szerint ezzel a módszerrel is milliós károkat okoznak:
„Ahol sikerül, ott a kár akár több millió forint is lehet, még ha csak néhány eset végződik is tényleges pénzveszteséggel.”
„A telefon kijelzi, hogy az MNB hív – ez is csalás”
A szóvivő új, veszélyes jelenségre is felhívta a figyelmet:
„A csalók már hívószám-hamisítást is alkalmaznak. A telefon kijelzőjén megjelenhet, hogy ’MNB’ vagy a bank neve, de ez hamis. Rövid ideig át tudják venni a hivatalos szám karaktereit.”
A tanács egyértelmű:
„Ha ilyen hívást kapunk, azonnal bontsuk, és hívjuk fel saját kezűleg a bankunk ügyfélszolgálatát, vagy menjünk be személyesen a fiókba.”
„Ne váljunk teljesen bizalmatlanná, inkább ellenőrizzünk”
M. Kende Péter felvetette: a sok figyelmeztetés miatt az emberek végül minden levelet, értesítést „kukába dobnak”, és így akár valódi információról is lemaradhatnak.
Binder István válasza:
„Igen, sokan érzik ezt a veszélyt. De a jó megoldás az, ha szánunk két percet arra, hogy visszahívjuk a bankunkat. Inkább legyünk óvatosak, mint áldozatok.”
„Havonta 3,5 milliárdot visznek el – és ennek nagy részét az ügyfél fizeti meg”
Az MNB adatai szerint a csalások száma ugrásszerűen nőtt:
„Tavaly havonta átlagosan 17 megkeresés érkezett hozzánk ilyen ügyben, idén már 23, szeptemberben pedig a duplája. A kárösszeg havonta 3,5 milliárd forint körül van.”
A károk döntő részét jelenleg az ügyfelek viselik, de az MNB szeretné ezt megváltoztatni:
„Dolgozunk egy törvénymódosításon, amely szerint az első alkalommal, amikor valakit becsapnak, a bank viselné a kárt. A második alkalomtól azonban már az ügyfél felelőssége lenne, hiszen akkor már tudja, mire kell figyelni.”
„Öt csapás a kiberbűnözők ellen”
A Magyar Nemzeti Bank új stratégiát indított, az úgynevezett „öt csapás programot”:
„Ennek egyik eleme a központi visszajelzés-szűrő rendszer, ami valós időben figyeli a gyanús utalásokat. Ha hirtelen sok pénz kerül egy korábban inaktív számlára, a rendszer azonnal jelzi a banknak, és az még meg tudja állítani a tranzakciót.”
Emellett az MNB jogszabály-módosítást, ügyféltudatossági kampányt és banki csalásszűrő fejlesztéseket is kezdeményezett.
„A bizalom ne vesszen el, csak a naivitás”
A beszélgetés végén Binder István így fogalmazott:
„Nem szabad elveszíteni a bizalmat a bankok és intézmények iránt, de a naivitást igen. Egy pillanat alatt el lehet veszíteni egy élet megtakarítását. Ha valaki azt mondja: ’Mi a Nemzeti Banktól hívjuk’, azonnal tegyük le.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
