„Fehér hollók vagyunk” – Dr. Szakács László a devizahitelesekről, egészségügyről és a politikai kultúráról
A Pirkadat október 6-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Szakács László, a Szocialisták és Demokraták Pártjának alelnöke volt. A beszélgetés középpontjában a devizahitelesek helyzete, az egészségügy állapota, valamint a politikai közbeszéd színvonala állt. Dr. Szakács szerint a magyar politika egyik legnagyobb problémája az érintettek – betegek, gyerekek, tanárok – teljes elfelejtése.
„Nem a bankokat féltem, hanem a magyar családokat”
A beszélgetés elején Breuer Péter emlékeztetett: ha Szakács László neve szóba kerül, rögtön a devizahitelesek jutnak eszébe. Az alelnök szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete egyértelmű:
„Ha felvettek valamekkora pénzt, akkor ennek az ítéletnek az értelmében pontosan ugyanannyit kell visszafizetni. Nem kamatot, nem kezelési költséget, nem az egekbe nyúló pluszokat.”
Szerinte a probléma gyökere az árfolyamkockázat tisztességtelen kezelése volt:
„Aláírattak egy papírt, hogy tudomásul veszik, hogy devizában eladósodni veszélyes. De ha még a jegybank se tudja előre megmondani az árfolyam mozgását, akkor hogy tudná az adós?”
Az ítélet alkalmazása viszont akadozik:
„A magyar bíróságok nem alkalmazzák az Európai Unió Bíróságának ítéletét, holott kötelező lenne. Ezért jogszabályt kellene alkotni.”
Szakács úgy véli, hogy ha a bankok kártalanítanák az ügyfeleiket, attól még „nagyon-nagyon jól keresnének”:
„Ha a profitjuk felét visszaadnák a magyaroknak, attól még bőven nyereségesek maradnának.”
„35 százalékot a zsebünkből teszünk hozzá az egészségügyhöz”
A műsor második felében az egészségügy került terítékre. Szakács saját tapasztalataira hivatkozva is beszélt a rendszer hiányosságairól:
„Olyan alapvető dolgok hiányoznak, amelyeket meg kellene oldani, de gyakran nem sikerül.”
Szerinte ma már sok esetben hitelt vesznek fel az emberek egészségügyi ellátásra:
„Nem csak csípőprotézisre vagy térdműtétre, hanem akár fogpótlásra is áruhitelt vesznek föl.”
A magánegészségügyről így fogalmazott:
„A magánegészségügynek kiegészítő szerepe kéne, hogy legyen, nem helyettesítő. Ma sajnos a hiányokat pótolja.”
Rámutatott arra is, hogy az állami és magánkiadások aránya nagyon eltolódott:
„35 százalékot a saját zsebünkből teszünk hozzá a közegészségügy finanszírozásához. Ez nem biztosítási alapon történik, hanem számla ellenében.”
A megoldás szerinte világos:
„Évente 500–700 milliárd forintot kellene az egészségügybe tenni.”
„Legyen normális ország, ahol értelmes viták vannak”
Szakács László szerint nemcsak a szakpolitikai kérdésekben van baj, hanem a közélet hangnemében is:
„Olyan országot szeretnénk, ahol értelmes viták vannak. Nem a személyeskedés uralja a politikát.”
Saját példáját is megosztotta:
„Amikor alelnök voltam, a saját autómmal, a feleségem konyhapénzéből jártam az országot.”
Az értelmes közéletre szerinte egyre nagyobb az igény:
„Van 25-27% baloldali szavazó, és legalább ennyi bizonytalan, akik egy szociálisan érzékeny, esélyteremtő politikát várnak.”
A jelenlegi közbeszéd állapotáról így fogalmazott:
„Bocsánatot kell kérni a magyar választóktól a mai közbeszédért. Az anyázás nem lehet norma a parlamentben, mert akkor az utcán is az lesz.”
„Fehér hollók vagyunk”
Szakács úgy látja, hogy a mai magyar politika „fehér hollókat” kíván:
„Akik még hisznek abban, hogy normális vitákat lehet folytatni. Akik az érintettekről beszélnek – a gyerekekről, betegekről, tanárokról.”
Zárásként pozitív üzenetet is megfogalmazott:
„Legyen olyan baloldali Magyarország, ahol az igazságosság és esélyteremtés mindenkinek jár. Mert nem vagyunk olyan gazdagok, hogy akár egyetlen tehetséget is elpazaroljunk.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
