„Ne csak búsuljunk: itt a Purim, vitatkozzunk, ünnepeljünk, érezzük jól magunkat”
A Pirkadat reggeli adásának vendége Bíró Eszter színművész, énekesnő volt, aki a Mazsihisz kulturális programjainak művészeti tanácsadójaként érkezett a stúdióba. Breuer Péter vele beszélgetett a Purimhoz kapcsolódó, egyre nagyobb közönséget megszólító PurimFesztről, annak szellemiségéről, helyszíneiről és arról a küldetésről, amely a zsidó hagyományt a 21. századi kulturális nyelven teszi átélhetővé hívőknek és nem zsidóknak egyaránt.
„A kultúrán keresztül lehet behívni az embereket”
Bíró Eszter felidézte: amikor három éve elkezdett a Mazsihisznél dolgozni, tudatos célja volt, hogy a zsidó tradíciókat a kultúra eszközeivel vigye közelebb azokhoz is, akik nem vallásgyakorlók, sőt azokhoz is, akik nem zsidók. Tapasztalata szerint a koncertekre, fesztiválokra érkezők közül sokan ma már vallási alkalmakon is megjelennek, és kapcsolatba kerülnek a közösséggel.
Elmondta, számára különösen megrendítő, amikor egy hétköznap üres zsinagógát lát, ezért keresi folyamatosan azokat a formákat, amelyekkel „élet költözik a terekbe”, anélkül, hogy a szakrális jelleg sérülne.
A helyszín nem mindegy: zsinagóga nem művelődési ház
A PurimFeszt fő helyszíne a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, de programok zajlanak a **Goldmark-terem**ben és a **Bálint Ház**ban is. Bíró Eszter hangsúlyozta: egy zsinagóga nem kezelhető egyszerű kulturális térként, ezért minden programnál alapvető szempont, hogy „odaillő” legyen. Ha ez nem teljesül, a közönség ösztönösen elmarad.
Purim: nem farsang, hanem megmeneküléstörténet
A beszélgetésben szó esett arról is, miben különbözik a Purim a farsangtól. Bár a jelmezek, a gyerekzsivaj és a jókedv miatt sokaknak összemosódhat a kettő, Bíró Eszter emlékeztetett: Purim egy ősi perzsa történet ünnepe, Eszter királynő történetéé, aki megmentette népét. A Megila – Eszter könyvének – felolvasása ezért központi eleme az ünnepnek, a Hámán nevénél zajongó közösséggel, kereplőkkel, beöltözve.
Megila, kántorkoncert és táncház egy este alatt
Az idei PurimFeszt egyik csúcspontja a Rumbachban tartott megilaolvasás lesz, amelyet az OR-ZSE hallgatóinak kántorkoncertje követ Székhídi Hajnalka összeállításában, majd egy nagy közös hóratáncház zárja az estét. Bíró Eszter szerint ez az a program, ahol valóban „nullától százhúsz éves korig” mindenki megtalálja a helyét: a gyerekekkel külön foglalkoznak, arcfestéssel, miközben a felnőttek koncerten és közösségi élményen vehetnek részt.
Retró purimbál és Karinthy-kabaré
A fesztivál közkívánságra retró purimbállal indul, DJ Aratóval, felidézve a Goldmark-terem egykori legendás bulijait. Emellett műsoron van egy Karinthy-kabaré is Csákány Eszter és Hajdú Szilvia közreműködésével, Seres Tamás rendezésében. Bíró Eszter szerint „itt nem marad szem szárazon – de a nevetéstől”.
Gyerekek, családok, középgeneráció
A művészeti tanácsadó külön hangsúlyozta a családi és gyerekprogramok fontosságát, mert meggyőződése szerint a hagyomány akkor marad élő, ha a gyerekek számára természetes közeggé válik. Ugyanakkor idén tudatosan erősítették a 30–40-es korosztálynak szóló kínálatot is, mert sok visszajelzés érkezett arról, hogy számukra kevés a célzott program.
„Egy pillanatra megállni”
Bíró Eszter a beszélgetés végén visszatért arra az élményre, amely számára az egész munkáját értelmezi: amikor egy szűk körben meghirdetett, zenés havdala alkalmával zsúfolásig telt meg a zsinagóga, és együtt imádkozott, énekelt olyan közönség is, amely korábban soha nem vett részt vallási eseményen. „Aki tudott imádkozni, mondta a szavakat, aki nem, csak átélte a pillanatot” – fogalmazott.
A PurimFeszt számára éppen erről szól: megállni a rohanásban, közösségben ünnepelni, és úgy őrizni a hagyományt, hogy az beleférjen a mai életbe.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
