„A civil pénz nem vész el, csak nem mindegy, kihez kerül”
A Pirkadat február 10-i adásában Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés a civil támogatási rendszer aktuális állásáról, az egyházi és határon túli civil szervezetek szerepéről, a külföldről finanszírozott szervezetek kérdéséről, valamint a magyarországi zsidó civil élet helyzetéről szólt.
Hol tart a Nemzeti Együttműködési Alap döntéshozatala?
Szalay-Bobrovniczky Vince hangsúlyozta: a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázatainak elbírálása nem kormányzati hatáskör, hanem független kollégiumok végzik. Öt kollégium dönt, egyenként kilenc fővel, majd a döntéseket a NEA Tanács formálisan szentesíti. Elmondása szerint a döntések már megszülettek, a nyilvánosságra hozatal és az utalások várhatóan március első felében történnek meg, a megvalósítási időszak pedig április 1-jén indul.
A teljes keret nagyságrendileg 8–9 milliárd forint, amelynek 80 százalékáról teljes egészében független grémiumok döntenek. A Miniszterelnökséghez tartozó egyedi keret a teljes összeg körülbelül 20 százaléka.
Egyházi és zsidó civil szervezetek helyzete
A helyettes államtitkár szerint az egyházi kötődésű civil szervezetek – köztük a zsidó közösséghez kapcsolódók – aktívak és sikeresek a pályázati rendszerben. Úgy fogalmazott, hogy a kormány szerepe ebben elsősorban a keretfeltételek megteremtése, nem pedig a tartalmi irányítás.
A zsidó civil élet kapcsán kiemelte: az intézmények működése, az iskolák, vallási közösségek és kulturális szervezetek fejlődése „látható és örvendetes”, és ezek mögött stabil, kiszámítható állami környezet áll. Hangsúlyozta, hogy a civil élet minőségét nem a kormány irányítja, hanem a közösségek saját ereje és aktivitása határozza meg.
Határon túli magyar civilek: bővülő lehetőségek
A beszélgetésben fontos hangsúlyt kapott a határon túli magyar civil szervezetek támogatása. Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta: az elmúlt években jelentősen megnyílt a NEA a külhoni civilek előtt. Ma már mind az öt kollégiumban lehet határon túlról pályázni, szakmai alapon.
A támogatások összege ezen a területen az alsó több százmilliós sávból mára 2–3 milliárd forintos nagyságrendre nőtt. A részletszabályokat ugyanakkor továbbra is az egyes kollégiumok határozzák meg, például azt, hogy szükséges-e magyarországi társszervezet bevonása.
Külföldről finanszírozott civil szervezetek kérdése
A műsorban szóba került a külföldi forrásokból támogatott civil szervezetek ügye is. A helyettes államtitkár szerint a téma nem került le a napirendről, de kampányidőszakban más ügyek jobban lekötik a közvélemény figyelmét. Álláspontja szerint egyes nemzetközi hálózatok – köztük Soros Györgyhöz köthető szervezetek – tudatos politikai célok mentén működnek, és nemcsak Magyarországon, hanem Izraelben is konfliktusban állnak a mindenkori kormányzattal.
Az 1 százalék jelentősége: direkt vagy indirekt támogatás
Szalay-Bobrovniczky Vince külön felhívta a figyelmet az szja 1 százalékáról való rendelkezés fontosságára. Elmagyarázta: ha valaki nem rendelkezik, az összeg akkor is a civil szférában hasznosul a NEA-n keresztül, de nem mindegy, hogy közvetlenül egy kiválasztott szervezet kapja-e meg.
„Ez a legdirektebb, legbiztosabb támogatási forma” – fogalmazott, és arra biztatott mindenkit, hogy tudatosan döntsön civil és egyházi kedvezményezettjeiről.
Biztonság és civil együttélés a zsidó negyedben
A beszélgetés végén szó esett a budapesti zsidó negyedről is. A helyettes államtitkár szerint az ország általános közbiztonsága kiemelkedő, ugyanakkor a VII. kerületben tapasztalható feszültségek kezelése elsősorban az önkormányzat felelőssége. Megemlítette, hogy helyi vallási vezetők civil kezdeményezésekkel – például polgárőrségi megoldásokkal – próbálnak javítani a helyzeten.
Keretfeltételek adottak, a tartalom a közösségeken múlik
Összegzésként Szalay-Bobrovniczky Vince hangsúlyozta: a kormány feladata a stabil jogi és pénzügyi környezet biztosítása, de a civil élet valódi ereje a közösségek kezében van. A magyarországi zsidó civil és vallási élet jelenlegi állapotát ennek a közös eredménynek tekinti, amelyre – saját szavaival – „joggal lehetünk büszkék”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
