„Világháború nem várható” – Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a béke lehetőségéről és a háborúk realitásáról
A Pirkadat vendége Dr. Kis-Benedek József nyugalmazott ezredes, egyetemi tanár, katonai attasé volt, aki Breuer Péterrel beszélgetett a világbéke esélyeiről, az orosz–ukrán és izraeli–palesztin konfliktusokról, a tárgyalások lehetőségéről, és a geopolitikai játszmák árnyékában rejlő kockázatokról.
A békéért imádkoznak – de mindenki fegyverkezik
Breuer Péter a zsidó újév alkalmából békéről beszélt, a vendég azonban realistán fogalmazott:
„Világháború nem várható, de a feszültségek jelentősek. A fegyverkezés a világ egyik legjobb üzlete, és ez folytatódni fog.”
Dr. Kis-Benedek hangsúlyozta: két háború – az orosz–ukrán és az izraeli–palesztin konfliktus – dominálja a világpolitikai napirendet. Egyiknél sem lát kompromisszumkészséget, így a háborúk elhúzódása várható.
Nincs kompromisszum – ezért nincs béke
Mindkét konfliktusban megmerevedtek az álláspontok.
„Az oroszok nem mondtak le a 2022-es céljaikról. A lakosság orosz többségű területeiről nem fognak lemondani.”
A Közel-Keleten sem lát pozitív elmozdulást:
„A Hamasz nem hajlandó kiengedni a túszokat vagy visszaadni a halottakat. Így nem várható izraeli engedékenység sem.”
Hozzátette, hogy a Gázai övezetből hiányzik a tárgyalásra való hajlandóság, és jelenleg nincs olyan politikai akarat, amely képes lenne a patthelyzetet feloldani.
Lehetséges áttörés Szíriával? Izrael tárgyal, Amerika közvetít
Dr. Kis-Benedek reménykeltő fejleményként értékelte az Izrael és Szíria között zajló biztonsági egyeztetéseket.
„Nem békemegállapodás, hanem biztonsági megállapodás várható, az Ábrahám-megállapodás folytatásaként.”
Az amerikai diplomácia intenzíven dolgozik a háttérben, ám a drúz közösség sorsa és a kölcsönös bizalmatlanság továbbra is komoly akadály.
Egyiptom – kulcsállam vagy kiszámíthatatlan partner?
Egyiptom szerepét sem lehet megkerülni, de számítani lehet fordulataira.
„Ha nem kapják meg, amit akarnak, ott hagyják Amerikát, és már mennek is Moszkvába.”
A palesztin menekültek befogadását sem Egyiptom, sem Jordánia nem vállalja szívesen, így a megoldás belső rendezés nélkül nem képzelhető el.
Palesztin állam? Még csak névkártyán létezik
A palesztin államiság egyre több ország általi elismerése a gyakorlatban keveset jelent.
„Idáig sem az volt a nagykövetek névkártyáján, hogy Palesztin Autonómia, hanem hogy State of Palestine – ez viszont nem ugyanaz.”
Dr. Kis-Benedek szerint a valódi államalapítási folyamat távol van a realitástól.
Irán és az atom – Izrael körül a helyzet változatlanul feszült
A szakértő megjegyezte, hogy az iráni atomprogram előrehaladása lassú, de a fenyegetés továbbra is komoly.
„Az iráni atomprogram halad – lassan, de biztosan. Izraelnek továbbra is ébernek kell maradnia.”
Diplomáciai remények – de mit hoz Trump?
A volt amerikai elnök beszédei kapcsán Kis-Benedek óvatos derűlátással fogalmazott.
„Trump béketörekvést mutat, de sok kérdésben tájékozatlan vagy tudatosan naivnak mutatja magát.”
Különösen veszélyesnek tartja, hogy Trump kategorikusan azt állította: minden NATO-légtérsértő repülőgépet le kell lőni.
„Ez nem így működik. Előbb tisztázni kell a szándékokat, és ki kell szorítani őket – nem azonnal lőni.”
NATO és Oroszország: szoros a tánc, kockázatos a mozgás
A legnagyobb kockázatot a NATO–orosz viszonyban a katonai berepülések és válaszreakciók kezelése jelenti.
„Ha lelőnek egy NATO-gépet vagy orosz gépet, az komoly konfliktust jelentene. Láttunk már ilyet – például a törökök és oroszok között.”
Kis-Benedek szerint a katonai válaszadásnál mindig a politikai kommunikációnak kell elsőbbséget élveznie, és fontos, hogy a provokációra ne reflexből reagáljanak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
