„Mintha az lenne a cél, hogy a BKV ne létezzen” – Naszályi Gábor a budapesti tömegközlekedés kivéreztetéséről
A szeptember 10-i Pirkadat vendége Naszályi Gábor, a BKV egyik szakszervezeti vezetője volt, aki M. Kende Péter kérdéseire válaszolva drámai képet festett a budapesti tömegközlekedés jelenlegi helyzetéről. Elmaradó támogatások, kiégett buszok, egyensúlyozás a bérfizetés határán – a beszélgetés tétje az volt: meddig lehet még így működtetni a fővárosi közlekedést?
„A sok bába között elveszik a gyerek, Budapest meg szép csendben haldoklik”
A szakszervezeti vezető szerint a fővárosi közlekedés nemcsak pénzügyi, hanem politikai válságban is van. Miközben a dolgozók a nyári kánikulában is helyt álltak, a politikai térben „turbulens a helyzet” – nem az utasok és a dolgozók érdekei számítanak, hanem a pártok közti játszmák.
„Mutassuk meg, hogy kiről beszélünk! Nemcsak a dolgozókat hívtuk demonstrálni, hanem a lakosságot is. De úgy érzem, túl vannak nyugtatva – és Budapest szép csendben haldoklik.”
Kigyulladó buszok és kivéreztetett tenderhelyzet
A beszélgetés egyik legkomolyabb része az autóbuszok kigyulladásának témáját érintette. Naszályi szerint ez nem egyedi eset, hanem a pénzügyi ellehetetlenítés tünete.
„Gazdaságtalan a működés. Hitelekből élünk, bérelt járműveket használunk, és úgy tűnik, mintha az lenne a cél, hogy a BKV ne létezzen.”
Kritikával illette azt is, hogy a BKV piaci versenyhátrányban van, amikor tendereken indul, és hogy a jelenlegi rendszer eleve hátrányos helyzetbe hozza:
„Volt, aki most pályázott vezérigazgatónak, és korábban társszolgáltatóként éppen ilyen tendereket vitt el – most már látja, milyen hátrányosak voltak a BKV-nak.”
„A dolgozó örül, ha a busz nem gyullad ki menet közben”
A bérfizetés kérdése különösen fontos a munkavállalók számára – de a fizetés időbeni megérkezése önmagában nem elég a bizalom fenntartásához. A főpolgármester személyes jelenlétét ugyan elismeri Naszályi, de szerinte ez nem pótolja az egyértelmű és rendszeres kommunikációt:
„A főpolgármester inkább megnyugtatni próbálja a dolgozókat – szerintem inkább azt kéne érzékeltetni, hogy baj van.”
A járműállapotokkal kapcsolatban egyértelműen fogalmazott:
„Ma már ott tartunk, hogy a műszak örül, ha ki tudja úgy adni a járművet, hogy nem gyullad ki menet közben.”
Nincs jövőkép, csak tűzoltás
Naszályi szerint a BKV dolgozói jelenleg egyik napról a másikra élnek, és ez hosszú távon vállalhatatlan. Hiába a Budapest-pótlék, az új járművek vagy a bérelt buszok, ha közben a jövőkép teljesen hiányzik.
„Ha meg akarjuk tartani a dolgozókat, akkor jövőképet kell mutatni nekik. Nem elég, ha minden hónap 10-én megérkezik az SMS.”
A konkurens közszolgáltatóknál – például a MÁV-nál – sem jobb a helyzet: ott „úgy csűrik-csavarják a bérezést, hogy a dolgozó szerencséjére észre sem veszi, hogy béremelés történt”.
„Ez hazárdjáték. Olyan bérezési rendszerek alakulnak ki, amikben a dolgozó nem tudja, hogy épp többet vagy kevesebbet keres, mint tavaly.”
„A nyár elment, és egy lépést sem haladtunk előre”
A beszélgetés zárásában Naszályi Gábor a városvezetés felelősségét is szóvá tette: szerinte, ha valóban nem állnak szóba a főpolgármesterrel, akkor azt már nyáron jelezni kellett volna a nyilvánosságnak.
„Eltelt egy nyár úgy, hogy semmi előrelépés nem történt. Ha tényleg nem vették föl a telefont, akkor már akkor meg kellett volna szólalni, hogy baj lesz szeptemberben.”
A vezérigazgatói pályázatok elbírálása és a szeptember 24-i közgyűlés várhatóan további kérdéseket vet majd fel – de Naszályi szerint már most eldőlt, hogy a nyári bénultságot egy újabb hónap tétlenség követi.
„A rendkívüli közgyűlés elmarad, a következő ülésig újabb hónap telik el. Ez nem tűnik fenntarthatónak.”
A budapesti közlekedés működőképessége a tét – és a háttérben egyre sürgetőbbé válik a kérdés: kinek áll érdekében, hogy a BKV ne tudjon működni?
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
