„A vírusok nem mennek szabadságra” – dr. Rusvai Miklós a covidról, influenzáról és a méhészek bajairól
A Pirkadat október 27-i adásában M. Kende Péter vendége dr. Rusvai Miklós virológus volt. A beszélgetésben szó esett az őszi légúti vírusok terjedéséről, a védőoltások helyzetéről, a klímaváltozás hatásairól és az állatvilágban terjedő betegségekről is. A virológus szerint a vírusok „nem mennek szabadságra” – a párás, nyirkos idő kedvez nekik, és az embereknek is felelősebben kellene viselkedniük.
„Akár covid, akár influenza – a nagymama módszere a legjobb”
A beszélgetés elején M. Kende Péter a mindent elborító őszi „nyúlós, nyálas időről” kérdezte a szakértőt, hiszen ilyenkor minden második ember köhög, tüsszög, fújja az orrát. Rusvai Miklós szerint ma már a legtöbb ember nem tudja megkülönböztetni, hogy megfázásról, influenzáról vagy covidról van-e szó – és tulajdonképpen nem is kell.
„Bármit is mutat a teszt, a kezelés ugyanaz: ágynyugalom, sok folyadék, vitamindús, könnyű étel, egyenletes meleg és maradjunk otthon. Ez a legfontosabb – hogy ne szórjuk a ragályt tovább” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a fertőzések elsősorban a gyerekek körében indulnak el szeptemberben, majd onnan terjednek a szülőkre, nagyszülőkre. „A jelenlegi légúti megbetegedések mintegy 80 százaléka covid, 10-15 százaléka nátha, és csak elvétve fordul elő influenza.”
„A covid elleni oltás eső után köpönyeg”
A védőoltások helyzetéről Rusvai Miklós meglepően őszintén fogalmazott:
„A covid elleni oltás jelenleg nem elérhető Magyarországon, novemberben várható – vagyis eső után köpönyeg. Ha valaki oltani akarná magát, azt augusztusban vagy szeptember elején kellett volna megtennie.”
A szakember szerint a koronavírus most, október végén tetőzik, decemberre viszont szinte teljesen eltűnik. Az influenza ezzel szemben januárban indul, így az ellene való oltás most, ősszel még kifejezetten hasznos.
„A vírusok szeretik a nyirkos levegőt”
A klímaváltozás hatására egyre hosszabb ideig tart a párás, enyhe idő, ami kedvez a kórokozóknak.
„Ebben a nyálkás, nyirkos levegőben a vírusok életben maradnak, lebegnek a mikrocseppekben, és mások belélegzik őket. Ezért fertőzőbb ilyenkor minden légúti vírus.”
A klasszikus tél – mínuszokkal és hóval – korábban visszaszorította a fertőzéseket, ma viszont a folyamatosan hűvös, de nem hideg idő segíti a terjedésüket.
„A szarvasmarhák fellélegezhetnek – de jön a kéknyelv-betegség”
A virológus, aki eredetileg állatorvos, az állatvilág vírusairól is beszélt. Jó hír, hogy a száj- és körömfájás-járvány a szarvasmarha-állományban véget ért. „Vehetünk egy mély levegőt – de mindig jön helyette más. Most éppen a kéknyelv-betegség ütötte fel a fejét, ami szintén vírusos eredetű, és Európában egyre gyakoribb.”
A betegségek ellen létezik oltás, de a védekezés komoly korlátozásokkal jár:
„A vakcinázott állatok szeropozitívak lesznek, vagyis ellenanyaguk van, és ezt nem lehet megkülönböztetni a fertőzöttségtől. Így minden pozitív állatot fertőzöttnek tekintenek – a száj- és körömfájás esetében pedig nemzetközi előírás a teljes állomány kiirtása.”
„A méhész idén szomorúan nézi a kaptárt”
A beszélgetés végén M. Kende Péter egy könnyedebb témát hozott fel – Rusvai Miklós ugyanis szenvedélyes méhész is. Az idei méztermésről azonban nem tudott jó hírekkel szolgálni:
„Katasztrofálisan gyenge év volt. Kevés volt a méz, és az ára is rossz. A méhészek kettős hátrányt szenvednek: alig volt termés, és az is alacsony áron kelt el. Még mindig jobb, mint tavaly, de messze nem éri el azt a szintet, amiből meg lehetne élni.”
A műsor végén M. Kende Péter derűsen jegyezte meg: „Nem lettem vidámabb, de legalább még élünk.”
Rusvai Miklós mosolyogva válaszolt: „Még élünk – és aki beteg, igyon mézes teát!”
A virológus zárszava egyben tanács is volt a nézőknek:
„A vírusok nem mennek szabadságra, de mi megvédhetjük magunkat – felelősséggel, pihenéssel és egy kis mézzel.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
