„Járnak-e a zsidó gyerekek orvoshoz?” – Mussie, a rebecen válasza
Mussie, a rebecen legutóbbi műsorában egy mindennapi, de mély vallási kérdést járt körül: vajon viszik-e a zsidó anyák orvoshoz a gyerekeiket, ha egyszer maga a Tóra mondja, hogy „Én vagyok az Isten, a te gyógyítód”? A válasz röviden: igen, a zsidó hit szerint nemcsak szabad, hanem micva is orvoshoz fordulni – ugyanakkor az ima és a hit elválaszthatatlan része marad a gyógyulásnak.
Az isteni gyógyító és az ember felelőssége
A Tórában több helyen olvasható, hogy a betegség és a gyógyulás egyaránt Isten kezében van: „Én adok életet és halált, én teszem az embert beteggé, és én gyógyítom meg.” Innen adódhatna a gondolat, hogy talán felesleges orvoshoz fordulni, hiszen minden Istenen múlik.
Mussie azonban emlékeztetett: „Az orvos csak akkor tud sikerrel gyógyítani, ha az Isten is áldását adja a munkájára.” Az orvosi ellátás tehát nem helyettesíti az imát, de az ima sem helyettesíti az orvost: a kettő kéz a kézben jár.
Anipol tanulsága: a Rebbe üzenete
A rebecen egy tanulságos történetet idézett: egy ember panaszkodott a rebbének, hogy minden orvos tehetetlen a betegségével szemben. A rebbe Anipol városába küldte, ahol azonban nem talált orvost – csak imádkozó embereket. Ekkor értette meg, hogy a rebbe arra akarta figyelmeztetni: ne csak az orvosokban bízzon, hanem forduljon Istenhez is.
A múltból a jelen felé
A próféták idejében a gyógyulást gyakran kizárólag imával keresték – Mózes például így könyörgött nővére, Miriam gyógyulásáért. A későbbi korokban azonban egyre inkább összekapcsolódott az ima és az orvoslás.
Mussie felidézte Hiszkija király történetét is, aki eldugatta azt a könyvet, amely minden betegség gyógymódját tartalmazta, mert az emberek már csak a receptekben hittek, és elfelejtették, hogy az igazi gyógyító az Isten.
„Verapo jerapé” – a gyógyító gyógyítson
A Tóra szavaiból a rabbinikus hagyomány azt tanulja: nemcsak engedélyezett, hanem kötelesség is a gyógyítás. Aki tud segíteni, de nem teszi, olyan, mintha bűnrészes lenne más szenvedésében. Innen ered az a felfogás, hogy az orvosi hivatás nemcsak szakma, hanem micva.
Nem véletlen, hogy a legnagyobb zsidó bölcsek közül többen maguk is orvosok voltak – közülük legismertebb Maimonidész, aki Egyiptomban a szultán udvari orvosa lett.
A természet és a csoda határán
A rebecen hangsúlyozta: „Mi a természetes világban élünk, ezért a természet szabályai szerint kell cselekednünk.” Ha valaki eltöri a kezét, gipszbe kell tenni – a gyógyulás Isten akaratából, de az orvosi eszközökön keresztül valósul meg. A csoda nem a természet ellenében, hanem sokszor éppen azon keresztül történik.
A végső tanulság
Mussie így foglalta össze az üzenetet: a zsidó anyák természetesen viszik a gyerekeiket orvoshoz, mert ez a hit és a felelősségvállalás része. Ugyanakkor minden kezeléshez hozzá tartozik az ima, amely Isten áldását kéri az orvos munkájára.
„A felelőtlenség az lenne, ha nem vinnénk a gyereket orvoshoz. Az igazi gyógyító az Isten, de Ő az orvoson keresztül küldi a gyógyulást.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
