Túszdrámák, Trump tanácsai és az izraeli belpolitika káosza
A Heti TV „A világ zsidó szemmel” című műsorában Seres Attila, M. Kende Péter, Dr. Gyarmati István nagykövet és Kovács András (Mandiner) beszélgettek a közel-keleti és európai fejleményekről. Szó esett az izraeli hadsereg tétovázásáról Gázában, Donald Trump kemény szavairól, az Arab Liga meglepő elhatárolódásáról, az izraeli belpolitika feszültségeiről, az Altaléna-ügy felelevenítéséről, valamint az antiszemitizmus új arcairól. A műsor egyik legerősebb mondata: „valaki kampózik ebben a történetben már megint.”
Trump és a „pokollá tett Gáza”
Donald Trump a gázai túszdrámáról nyilatkozott: „A helyzetnek véget kell vetni. Ez zsarolás, véget kell vetni. Őszintén szólva sok szempontból biztonságosabb lenne, ha az IDF gyorsan teljes erővel vonulna be.”
A stúdióban meglepő egyetértés volt:
Gyarmati István így fogalmazott: „Sajnálatos módon igen. Egyetértünk Donald Trumppal. (…) Ez egészen másképp nézett volna ki, ha rögtön október 7. után megcsinálják.”
A vendégek hangsúlyozták: a teszetoszaság, a halogatás súlyosan árt Izraelnek, és szinte lehetetlenné teszi a túszok épségben való hazahozatalát.
Az Arab Liga hátat fordít a Hamasznak
Fontos fejleményként került szóba, hogy az Arab Liga elhatárolódott a Hamasztól.
„Az arab országok gyakorlatilag egyöntetűen a Hamasz ellen foglaltak állást” – idézte fel Seres Attila.
Gyarmati azonban óvatos volt: szerinte ez lehet taktikai gesztus is, hogy „Trump előtt jó pontot szerezzenek.”
Izraeli belpolitika: nagykoalíció vagy káosz?
Az izraeli közéletben újabb feszültség bontakozik ki. A radikális jobboldal a háború folytatásához köti a Netanjahu-kormány támogatását, míg az ellenzék – Lapid és Ganz – a túszok megmentése érdekében akár nagykoalíciót is ajánlana.
„Valaki kampózik ebben a történetben már megint” – jegyezte meg Kende Péter, utalva a vezérkari főnök és a miniszterelnök ellentmondó üzeneteire.
A közvélemény-kutatások ráadásul meglepő fordulatot mutatnak: Netanjahu népszerűsége emelkedik, míg Ganz akár a parlamentből is kieshetne.
Altaléna: a zsidó polgárháború emléke
Az izraeli Örökségügyi Minisztérium egymillió sékelt különít el az Altaléna hajó roncsainak felkutatására. Ez a tragikus történet 1948-ban, alig egy hónappal Izrael megalapítása után zajlott, amikor az IDF Ben Gurion parancsára tűz alá vette az Irgun fegyvereket szállító hajóját.
„Zsidó harcosok nyitottak tüzet zsidó harcosokra” – idézte fel Seres Attila. A döntés máig fájó seb, és sokak szerint a mai belpolitikai megosztottságra is veszélyesen rímel.
Tel-Aviv és a zsinagógák: genderfront Izraelben
Új vitát szült Tel-Aviv rendelete, amely szerint az önkormányzati telken működő zsinagógák „nemi és származási megkülönböztetés nélkül” kell működjenek. Ez gyakorlatilag a mehicék eltörlését jelentené.
„Ez már nem vallási, hanem civil jogi kérdés” – fogalmazott Kovács András, aki szerint veszélyes precedens, ha a városvezetés beleszól az imarendbe.
Antiszemitizmus balról? – Nemes Jeles László vitatott mondatai
A műsorban terítékre került Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező interjúja is, aki kijelentette: „Az antiszemitizmus a baloldali progresszivizmus irányából jön.”
Gyarmati István kétkedve reagált: „Ez nem igaz. Nekem kétszer annyi zsidó barátom van, és kétszer annyi mondja, hogy az antiszemitizmus általában a jobboldalról jön.”
Kende Péter viszont hozzátette: „Baloldali emberként nekem nagy szívfájdalmam, amikor baloldali portálokon is olvasok olyan írásokat, amelyek túlmennek az Izrael-kritikán.”
Francia–amerikai vita az antiszemitizmusról
Franciaország bekérette az amerikai nagykövetet, aki szerint Párizs nem tesz eleget az antiszemitizmus ellen. Macronék visszautasították a vádat.
Gyarmati: „Az, hogy elkötelezettek, még nem jelenti azt, hogy csinálják is.”
A vita mögött a beszélgetés résztvevői szerint inkább Macron és Trump feszült viszonya áll.
Szíria közeledése – „jó hír”
Végül felcsillant egy reménysugár: a szíriai elnök „előrehaladott biztonsági megállapodásról” beszélt Izraellel. Bár sokan szkeptikusak, a stúdióban egyetértettek: ez mindenképpen jó hír lehet a régió számára.
A beszélgetés ismét rámutatott: Izrael helyzete egyszerre katonai, politikai és társadalmi válság. A Hamasz árnyékában zajló túszdráma, a belpolitikai teszetoszaság, a történelmi sebek felszaggatása és a nemzetközi antiszemitizmus új hullámai egyszerre szorítják sarokba az országot. A konklúzió: a bizonytalanság továbbra is óriási – és „van mire aggódni”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
