„Ki finanszírozza Ukrajnát?” – Támadások, vezetékek, politikai játszmák a háttérben
A Heti TV augusztus 21-i Pirkadat című reggeli műsorának vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője volt. Breuer Péter kérdéseire válaszolva szó esett a Barátság kőolajvezetéket ért támadásokról, Ukrajna uniós ambícióiról, a brüsszeli politikai elit hibáiról és arról is, miért veszélyes a politikai szereplők részéről az „egyházfoglalás”.
Tűzijáték és identitás: csak egy cirkusz a népnek?
A beszélgetés elején a Szent István-napi tűzijáték költségeiről, illetve annak társadalmi megítéléséről esett szó. Dr. Hortay Olivér szerint a kritikákon túl ez az ünnepség fontos identitásképző elem:
„Évente egyszer áldozunk arra, hogy megünnepeljük Magyarország születésnapját – ez nagyon is indokolható.”
Az ünneplés szerinte nem csupán látvány, hanem a nemzeti összetartozás szimbolikus aktusa: „Magyarország egy kis ország. Oda kell figyelnünk arra, hogy őrizzük az értékeinket, a szokásainkat megtartsuk.”
Politikus az oltárnál – mit keresnek a templomban?
Breuer Péter felvetette, hogy egyes politikai szereplők „megszállják” az egyházakat, miközben például Orbán Viktort nem igazán lehet látni templomi beszédeken. A műsorvezető szerint nem mindegy, milyen célból vesz részt egy politikus vallási eseményeken:
„Azt hittem, hogy az oltár az másra való.”
Dr. Hortay ezzel a kérdéssel nem kívánt mélyebben foglalkozni, inkább az energetikai ügyekre tért át – különösen az Ukrajnával való konfliktus egyik legújabb epizódjára.
A Barátság vezetéket ért támadás – Ukrajna vállalta a felelősséget
A Századvég szakértője egyértelműen fogalmazott:
„Ukrajna elismerte, hogy ő indította a dróntámadásokat.”
A támadások következményei súlyosak lehetnek: „Magyarország és Szlovákia aligha képes helyettesíteni a Barátság kőolajvezetéket.” Az infrastruktúra elleni akciókat szerinte nem lehet másként értelmezni, mint politikai nyomásgyakorlást:
„Ukrajna most már nem először igyekszik politikai nyomást gyakorolni Magyarországra azáltal, hogy támadja azt a kritikus infrastruktúra-elemet, amely nélkülözhetetlen a közép-európai régió olajellátásához.”
Dr. Hortay azt is kifogásolta, hogy az Európai Bizottság „mélyen hallgat” az ügyben, holott az uniós társulási megállapodás szerint az energiabiztonság veszélyeztetése súlyos szerződésszegés.
Ki segít kinek? Energiában is egymásra vagyunk utalva
Az energetikai kapcsolat nem egyoldalú: Ukrajna is jelentős mértékben támaszkodik Magyarországra. „Az ukrán villamosenergia-import több mint 40%-a Magyarországon keresztül érkezik” – mondta Dr. Hortay, hozzátéve:
„A földgáz-beszerzéseik több mint 50%-a is Magyarországon keresztül történik.”
A támadások fényében ezek az arányok különösen érdekesek. A műsorvezető kérdésére, hogy „miért kell minket piszkálni”, a válasz tömör volt: „Így próbál az ukrán vezetés politikai nyomást gyakorolni hazánkra.”
Brüsszel a saját csapdájában? A szankciós politika és az EU elit hitelessége
Dr. Hortay szerint az Európai Unió vezetése egyre jobban elszakad a társadalom valós elvárásaitól. Bár a hivatalos politikai irányvonal továbbra is Ukrajna gyorsított csatlakozását, finanszírozását és felfegyverzését támogatja, a választók véleménye más.
„Az európaiak egyre kisebb arányban támogatják az Európai Bizottság és az európai politikai elit többségének a fő agendáját.”
A zöldpolitikai fordulatot is kritizálta: „A zöldek a képviselőik 25%-át elbukták.” Szerinte az elitek egy része olyan mély politikai pozíciókba kormányozta magát – például a szankciós politikában –, ahonnan már nincs visszaút:
„Miután Ursula von der Leyen három éve arról beszél, hogy a szankciók majd térdre kényszerítik Oroszországot, onnantól kezdve nagyon nehéz azt mondania, hogy hát nem jött be.”
Németország példája – amikor az ellenzék kimondja az igazat
Breuer Péter felidézte egy német ellenzéki képviselő felszólalását, aki részletesen bemutatta Ursula von der Leyen „nem túl fényes karrierjét”. Dr. Hortay ehhez csatlakozva úgy fogalmazott:
„Vannak olyan szakpolitikai kérdések, amelyekben a bizottság elnökének álláspontja egész egyszerűen tarthatatlan.”
Szerinte nem véletlen, hogy egyes ellenzéki pártok Németországban már a legnépszerűbb politikai erővé váltak, hiszen a kormány és a koalíció „szarvashibái” helyzetbe hozzák őket.
Politikai eszkaláció helyett együttműködés?
A beszélgetés végén a szakértő arra figyelmeztetett: az ukrajnai támadások és a brüsszeli hallgatás nem segítik elő a békét és az együttműködést. Politikai szándékkal támadni energetikai infrastruktúrát veszélyes precedens, különösen akkor, ha mindkét fél egymás segítségére is szorul.
„Jó lenne, ha ez abba maradna, mert nem célravezető ez a típusú politikai eszkaláció.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
