„Ez a terv nem megoldja, hanem fokozza a konfliktust” – Kis-Benedek József az amerikai békeközvetítés rejtett szándékairól
A Heti TV Pirkadat című műsorában augusztus 15-én Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett Breuer Péter. A téma középpontjában az Azerbajdzsán és Örményország közötti új amerikai közvetítés, a Putyin–Trump találkozó és az ENSZ közelgő Izrael-ellenes fegyverembargója állt. A szakértő világosan fogalmazott: az új amerikai tervek nem csillapítják, hanem mélyítik a térségi feszültségeket.
Azeri-örmény konfliktus: Trump bekapcsolódik
Kis-Benedek szerint az azeri-örmény konfliktus hosszú múltra tekint vissza, és bár korábban orosz befolyási övezetnek számított, most az Egyesült Államok is igyekszik érvényesülni:
„Trump beterjesztett egy tervet, amivel próbálja bizonyítani Putyinnak, hogy igaz, ez a te területed, de én majd rendet fogok csinálni.”
A terv része, hogy a vitatott Zangezur-folyosót – amely stratégiailag fontos összeköttetést jelent – amerikai forrásból új úttal egészítenék ki, és Trump nevét adnák neki. Ez nemcsak gesztus, hanem komoly politikai üzenet Moszkvának és Teheránnak is.
Irán és Törökország sem örül a tervnek
A térség országai – különösen Irán és Törökország – aggodalommal figyelik a fejleményeket. Irán régóta Örményország pártján áll, és nem nézi jó szemmel Azerbajdzsán megerősödését, különösen amerikai támogatással.
„Irán azt tudjuk, hogy inkább Örményországot, mint Azerbajdzsánt támogatja. Neki egyáltalán nem tetszik.”
Törökország sem fogadta kitörő lelkesedéssel az amerikai beavatkozást, mivel saját regionális érdekeit félti, és nem szeretné, ha egy új, nyugati finanszírozású infrastruktúra borítaná fel az erőviszonyokat.
Kína sem marad ki a buliból
A szakértő figyelmeztetett: a Kína által szorgalmazott „Egy övezet, egy út” program szempontjából is kulcsfontosságú lehet, milyen útvonalat választanak.
„Természetesen beleszólhat, vagy bele fog szólni a Kínai Népköztársaság is.”
Az új amerikai útvonal tehát nem csupán két kaukázusi ország belügye, hanem globális geopolitikai játszma része, ahol minden nagyhatalom szeretné érvényesíteni érdekeit.
Béke helyett új feszültségek
Bár Trump a béketeremtés zászlaja alatt lép fel, Kis-Benedek szerint a valóságban ennek a tervnek inkább ellentétes hatása lesz:
„Ez nem oldja meg a konfliktust, inkább fokozza.”
A kereskedelmi kapcsolatok szempontjából hasznos lehet az új útvonal, de politikailag csak újabb súrlódásokat szül. Ráadásul a régió országai – szavai szerint – finoman fogalmazva „nincsenek valami jó viszonyban egymással.”
Libanon és Szíria: újabb amerikai közvetítési próbálkozások
A közel-keleti helyzetre áttérve a szakértő rámutatott, hogy az USA más konfliktusokban is aktív: támogatja a libanoni hadsereget a Hezbollah elleni fellépésben, és közvetíteni próbál Szíria átalakításában is.
„Nem tudom azt mondani, hogy nem a béke irányába tevékenykedik. Mondanom sem kell, hogy emögött az van, hogy ő azért szeretné megkapni a békedíjat minden áron.”
Az ENSZ Izrael-ellenes embargója: kettős mérce?
Különösen éles téma az ENSZ közelgő döntése, amely Izrael ellen fegyverembargót javasol, míg Európa közben amerikai fegyvereket vásárol Ukrajnának.
„Ukrajna nem képes annyi fegyvert előállítani, amivel fel tudná venni a harcot az orosz hadsereggel… Ugyanakkor teljesen más jellegű konfliktus a palesztin-izraeli.”
Kis-Benedek hangsúlyozta, hogy sok ország szemében Izrael a támadó fél, és a több tízezer halott, valamint a Gázai övezet lerombolása indulatokat váltott ki. Ezzel együtt úgy véli, az ENSZ-szavazás nem lesz meghatározó:
„Izrael nem az arab országoktól kapja a fegyvert… Ez Izrael szempontjából nem meghatározó.”
Katar és az izraeli Moszad: új küldetés
A beszélgetés zárásaként Breuer Péter exkluzív információt osztott meg arról, hogy az izraeli titkosszolgálat vezetője Katarba utazott, ahol közölte: Izrael nem fogadja el a részleges túszszabadítást. Kis-Benedek szerint a látogatás célja minden bizonnyal katonai támogatások biztosítása lehet – vagy legalább az, hogy Katar ne akadályozza az izraeli terveket.
„Valószínű, hogy a legújabb izraeli tervekkel kapcsolatban kapjon valami támogatásokat, legalábbis ne legyen ellenlépés Katar részéről.”
A Pirkadat e szegmense ismét rámutatott: a világpolitikai erőviszonyok napról napra változnak, és miközben a nagyhatalmak „békeprojektjei” látszólag a stabilitást célozzák, gyakran újabb feszültségeket generálnak – ahogy Kis-Benedek József fogalmazott:
„A konfliktus nincs lezárva, és az én értékelésem szerint nem is lesz.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
