Pirkadat: Rusvai Miklós – Ukrán méhek és kínai szúnyogok

Pirkadat: Rusvai Miklós – A méhek, mézek és szúnyogok nyomában

A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának augusztus 15-i adásában Dr. Rusvai Miklós állatorvos, virológus és méhész beszélgetett Breuer Péterrel. A szó szinte mindenre kiterjedt: méhek hőháztartásától az ukrán és kínai mézpiacig, a kutyabiztosítások hiányán át egészen a csikungunja-vírusig.

A méhek hűtés-fűtés technológiája

Dr. Rusvai elmondta, hogy a méhek bámulatos belső mikroklímát tudnak kialakítani a kaptárokban.
„A bejáratnál megállnak a méhek, szárnyukkal csapkodnak, mintha repülnének – ezzel mini ventilátort működtetnek.”

A belső kaptárhőmérsékletet 32–35 °C között tartják, télen és nyáron is. Ha túl meleg van, szellőztetnek, ha hűvös, izommunkával fűtenek.

A vegyes virágméz titka

A virágzó növények nagyban befolyásolják a méz minőségét és típusát. Fajtaméz csak akkor készülhet, ha egyetlen növény uralja a környéket.
„Ha többféle növény is virágzik, akkor vegyes virágméz keletkezik – ezeknél nem lehet pontosan megmondani, mire szállnak rá a méhek.”

Rusvai kiemelte, hogy a természetes méznek mindig van pollen- és egyéb növényi tartalma – ez a „műmézekből” hiányzik.

Hamis mézek, cukorszirupos csalások

Sok piacon kapható méz valójában nem is méz, hanem cukorszirup, amit a méhek dolgoznak fel.
„A cukorszirupot betárolják, átforgatják – ez nem méz, hanem méhek által feldolgozott cukor.”

Ezek nem tartalmazzák azokat a természetes összetevőket, amelyek a valódi méz gyógyhatását adják.

Ukrajnai méz: olcsó, de tiszta

Bár a köztudatban gyakran kétségek merülnek fel az ukrán mézekkel kapcsolatban, a szakértő megnyugtatott mindenkit:
„Az ukrán méz eddig nem volt hamisított. Egyszerűen olcsóbb, mert a munkaerő is olcsóbb és exportkényszer van rajtuk.”

Ukrajnának fontos az uniós piacon való tisztességes részvétel – nem kockáztatják kapcsolataikat hamisítással.

A kínai méz: mennyiségből baj?

A kínai méz már komolyabb probléma. A hivatalos statisztikák szerint annyi mézet termelnek, amennyi biológiailag nem indokolható a méhállományuk alapján.
„Nem is Kínát vádolom, hanem azt mondom, hogy ami kínai mézként a világpiacon van, az sokszor nem valódi méz.”

A piacon sok kínai méz valójában nem nektárból, hanem más anyagokból származik – ezeket szigorúan vizsgálják.

Miért nincs állatbiztosítás?

Rusvai egyik legfontosabb társadalmi kérdésként említette az állatorvosi költségek és a biztosítás hiányát.
„Egy nyugdíjas, akinek a kutyája az egyetlen társa, sokszor nem tudja megfizetni az állatorvost. Ilyenkor a menhely az egyetlen lehetőség.”

A megoldás szerinte nem az állatorvosok kezében van, hanem a biztosítókén – Magyarországon jelenleg nem elérhető általános kisállatbiztosítás.

Csikungunja-vírus: nincs ok pánikra

A műsor végén a virológus röviden beszélt a Kínában most erősen terjedő csikungunja-vírusról is, amely aggodalmat váltott ki világszerte.
„A csikungunja soha nem lesz világjárvány. Szúnyog terjeszti, emberről emberre nem terjed.”

Ezért a vírus terjedése szezonális, a hideg idő beköszöntével visszaszorul. Nálunk a klíma és az irtás miatt különösen kicsi a veszélye.

Dr. Rusvai Miklós a szakértelméhez hűen minden kérdésre tudott válaszolni – akár méhekről, akár szúnyogokról, akár kutyák biztosításáról volt szó. A Heti TV várja vissza: legközelebb virológiai aktualitásokkal folytatják.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.