„Ez a kereszténység és a magyar kultúra gyümölcsöző kapcsolata” – Mohos Gábor augusztus 20. üzenetéről
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának vendége augusztus 15-én Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök volt, aki a közelgő Szent István-napi ünnepségek apropóján beszélt a magyar államiság és a kereszténység kapcsolatáról, az ünnep előkészületeiről, a bazilika feladatairól, a plébánosi szolgálatról és a fiatal papság jelenlétéről.
A gyökerekhez való visszatérés ünnepe
Mohos Gábor szerint az augusztus 20-ai Szent István-nap nemcsak hívőknek, hanem a nem vallásos magyaroknak is fontos, hiszen az államalapító király a nemzeti identitás meghatározó alakja:
„Itt van egy olyan kultúra, amely most már ezer éves, és amelynek a megalapozásánál István királynak nagyon határozott szerepe van.”
A püspök úgy fogalmazott: ez a nap lehetőség arra, hogy a magyarság visszatekintsen gyökereire, és megerősítse sajátos helyét az európai közösségben:
„Ez egy sok szempontból gyümölcsöző, mind a mai napig létező mély kapcsolat a kereszténység és a magyar kultúra között.”
Augusztus 20. – a történelmi és szakrális ünnep rétegei
A beszélgetés során szóba került, hogy bár a szocializmus alatt is megünnepelték augusztus 20-át – az „új kenyér” vagy az „alkotmány ünnepe” néven –, a rendszerváltás után könnyű volt visszatérni a vallási és történelmi gyökerekhez.
A Szent Jobb-körmenet története az 1800-as évek végére nyúlik vissza, és 1989-ben elevenedett meg újra, miután hosszú ideig tiltott volt.
Mohos Gábor hangsúlyozta: a mai ünneplés összetettsége nem baj, sőt:
„Az új kenyér ünneplésével sincs semmi probléma, hiszen az aratáshoz is kapcsolódik. Ezek a dolgok nagyon szépen összekapcsolódnak.”
Szertartások és logisztika: komoly szervezés a háttérben
A püspök elmondta, hogy az ünnepi liturgiák és körmenet előkészítése hatalmas összefogást igényel az egyházmegye, az önkéntesek és az állami szervek részéről:
„Ez egy nagyon komoly szervezést igényel, ami messze túlmutat rajtunk, mint bazilikán.”
A szertartások lebonyolítása már rutinszerű, hiszen évek óta kialakult formák szerint zajlanak. A délutáni ünnepi szentmisére gyakran több budapesti templomból is közösen érkeznek hívek, hogy együtt vegyenek részt az ünneplésben.
Fiatal papok, apácák – valóban kevesebben vannak?
Breuer Péter megjegyezte, hogy a körmeneteken meglepően sok fiatal egyházi szereplőt látni. Mohos Gábor szerint ez részben perspektíva kérdése:
„Országos szinten mindig rájövünk, hogy azért nem vagyunk olyan kevesen. De egy-egy helyen úgy érezhetjük, hogy kevesebben vagyunk.”
Ugyanakkor kiemelte: bár a számok statisztikailag valóban csökkennek, még mindig van mire építeni, és a létszám – különösen összehasonlítva a kereszténység korai időszakával – nem elhanyagolható.
A papi nyugdíjkorhatár rugalmas keret
Szóba került a papi szolgálat időtartama is. A kánonjog szerint 75 éves korban kell beadni a lemondást, de ez nem jelenti automatikusan a szolgálat befejezését:
„Sok pap úgy ítéli meg, hogy még szívesen, amíg a fizikai, szellemi teljesítőképessége engedi, marad egy pár évet.”
Mohos Gábor szerint ez természetes, hiszen a papi hivatás egész életre szól, és a közösségtől való hirtelen elszakadás sok esetben nem kívánatos.
Plébános és püspök egy személyben
A püspök a bazilika plébánosaként is szolgál, ami elsőre furcsának tűnhet, de nem példátlan:
„Az elődöm, Cserháti György püspök atya is a bazilika plébánosaként szolgált, tehát ez nem egy szokatlan helyzet.”
Augusztus 20-án két fő eseményt tartanak: délelőtt egy bensőségesebb szentmisét a helyi közösség számára, délután pedig az ünnepi, országos szentmisét, amelyet a bíboros vezet, és amit több televízió is közvetít. A püspök ezen a liturgián előimádkozóként vesz részt, vezetve a Szent István-litániát.
A gyónás lehetősége mindenki előtt nyitva áll
Az ünnep idején is van lehetőség a szentségekhez járulni, sokszor külföldiek is élnek ezzel:
„A bazilikának az egyik szolgálata, hogy akár külföldiek is, amikor látják, hogy gyónási lehetőség van, kihasználják.”
Bár pontos statisztikát nem vezetnek, a tapasztalatok alapján sokan élnek ezzel a lehetőséggel – különösen ilyen kiemelkedő ünnepek alkalmával.
Együtt ünnepel az ország
Végül Mohos Gábor püspök azt kívánta, hogy mindenki számára áldott, békés és méltóságteljes legyen az ünnep, és hogy Szent István öröksége továbbra is összekösse a magyarságot – határokon innen és túl.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
