„Megszállás vagy ellenőrzés? – Az izraeli hadsereg teljes Gáza elfoglalására készül”
Breuer Péter vendége: Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a közel-keleti helyzet katonai és politikai következményeiről
A PIRKADAT augusztus 8-i adásában Breuer Péter Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértőt, nyugalmazott katonai attasét kérdezte az izraeli biztonsági kabinet döntéséről, amely szerint a hadsereg teljes ellenőrzés alá vonná a Gázai övezet eddig még be nem vett területeit.
Ellenőrzés vagy megszállás? – „Gyakorlatilag semmi különbség”
Kis-Benedek szerint a politikai kommunikációban finomkodnak a kifejezésekkel, de a lényeg nem változik:
„Eldöntötték, hogy el kell foglalni Gáza teljes területét. Hogy ezt ellenőrzésnek vagy megszállásnak hívjuk, az részletkérdés.”
A Gázai övezet körülbelül 25%-át Izrael még nem tisztította meg, és ezek a területek elfoglalása újabb katonai erőket, intenzív harcokat, valamint várhatóan súlyos veszteségeket jelent majd mindkét oldalon.
Hadseregen belüli viták és kockázatok
A szakértő szerint az izraeli hadvezetésen belül sincs teljes egyetértés:
- A déli katonai körzet és a légierő parancsnoka között éles ellentét alakult ki.
- A légierő vezetése szerint a célzott likvidálások eddig nem hozták meg a kívánt eredményt, a Hamaszt nem sikerült legyőzni.
„Ez nem lesz többé bemegyek–kimegyek művelet. Most bent kell maradni, és házról házra, alagútról alagútra kell haladni.”
A lakosság ellátásának kötelezettsége
Az ENSZ szabályai szerint, ha egy hadsereg megszáll egy területet, felelősséget kell vállalnia a lakosság ellátásáért.
Kis-Benedek figyelmeztet: „Nem egyszerű feladat több százezer emberről gondoskodni, lehet, hogy ezért is kerülik a megszállás szót.”
Hamasz-ellenállás és a túszok sorsa
A szakértő szerint a palesztin lakosság többsége támogatja a Hamaszt, így nem valószínű, hogy izraeli „felszabadítóként” tekintenének a hadseregre. Bár vannak, akik üdvözölnék a Hamasz bukását, „erre semmi garancia nincs.”
A túszok helyzetéről elhangzott: nem megerősített hírek szerint az 50 fogolyból már csak 20 lehet életben, és ők is rossz állapotban vannak.
„El tudom képzelni, hogy a Hamasz bosszúból megöli őket, ha megindul a támadás.”
„A föld alatt minden marad” – Hamasz-stratégia
A Hamasz állítólag kész lemondani a föld feletti állásokról, de az alagutakat nem adja fel. Kis-Benedek szerint a föld alatti rendszer hosszú távon nem élhető, ugyanakkor:
„A művelet célja lesz ezek felszámolása, a túszok felkutatása és az ellenállás megtörése.”
Libanon: döntés van, végrehajtás nincs
A beszélgetés második felében szóba került a libanoni helyzet is. A kormány hivatalosan elfogadta az amerikai és nemzetközi javaslatot, miszerint a Hezbollahnak le kell tennie a fegyvert, és a helyét a libanoni hadsereg veszi át.
„A döntés megszületett, de a libanoni hadsereg nem vonult be, a Hezbollahnak pedig esze ágában sincs távozni.”
A helyzetet nehezíti, hogy bár Irán támogatása gyengülhetett, a Hezbollah komoly fegyverkészleteket halmozott fel, és a libanoni terepviszonyok miatt az alagútharc más jellegű, mint Gázában.
Kilátások
Kis-Benedek összegzése szerint:
- Gázában teljes katonai offenzíva jön, ami súlyos veszteségekkel járhat.
- A lakosság ellátása komoly humanitárius és logisztikai kihívás lesz.
- A Hezbollah-ügyben Libanonban egyelőre patthelyzet van.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
