„Nagyobb falat, nagyobb felelősség” – Mit vállalnak ma az egyházi iskolák?
Platthy Iván és M. Kende Péter őszinte párbeszéde a vallási nevelés kihívásairól, a pedagóguspálya válságáról és a hívő közösségek fogyatkozásáról
A PIRKADAT műsorában ezúttal is Platthy Iván, nyugalmazott címzetes államtitkár volt a vendég, akit M. Kende Péter kérdezett az egyházak mai szerepéről, különösen az oktatásban vállalt feladataikról. A beszélgetés párbeszédként indult – és valódi, mély, gondolatébresztő párbeszéddé is vált. Középpontban az egyházi iskolák jelenlegi helyzete, a tanárhiány, a hitelesség kérdése és az egyházak jövője.
Párbeszéd egy ritka műfajban
A műsor elején a műsorvezető kiemelte:
„Párbeszéd – most így fogom fölvezetni. Ritka ez a műfaj.”
Platthy Iván megerősítette, hogy a korábbi adások nagy visszhangot váltottak ki: sokan keresték meg őt telefonon és írásban is.
A fő kérdés az volt, hogy az egyházi iskolák mennyire tudnak valóban vallási közösséget formálni, vagy csak adminisztratív fenntartók.
Hogyan lett 200 iskola egyházi tulajdon?
Platthy Iván felidézte, hogy az önkormányzati iskolák államosításakor több mint 200 település kérte az egyházakat, hogy vegyék át az intézmények fenntartását – sokan attól tartottak, hogy máskülönben megszűnnek:
„Ezért 200 iskola tulajdonképpen fenntartói joga megkapta az érintett egyház. Ennek volt egy nem egészen pozitív vonzata.”
Később ezeket az iskolákat ingyenes tulajdonba is adta az állam. Ez azonban nemcsak lehetőséget, hanem komoly felelősséget is jelentett:
„Ez sokkal nagyobb falat is, nagyobb felelősség is.”
Hit és hitelesség: ki tanít a vallási iskolákban?
Az átvett iskolákban sok tanár nem volt hívő, és ez később feszültségekhez vezetett:
„Az ott lévő pedagógusok, hívők vagy nem hívők, ezt csak később tudták meg.”
Aki nem templomjáró, attól nehéz elvárni, hogy aktív vallási közösséget építsen.
Egy nyugdíjas pedagógus például így írt Platthy Ivánnak:
„Az átkosban mindig volt a pap mellett minisztráns. Most egyházi iskola van, de nincs minisztráns a pap mellett.”
Több szabadság, kevesebb hívő?
A rendszerváltás után sokan remélték, hogy megerősödnek a vallási közösségek. Ehelyett a részvétel csökkent:
„89 előtt sokkal többen mentek el vasárnap délelőtt misére vagy péntek este zsinagógába, mint utána, amikor már szabadság volt.”
A szabadság nem automatikusan hozta el a hit megerősödését. Sőt – a közösségi elköteleződés láthatóan gyengült.
Van jövője a falusi iskolának?
Platthy szerint a feladatfinanszírozás elvét kellene komolyabban venni:
„A feladat mennyibe kerül – nem az, hogy hány gyerek után kell kapni.”
Így lehetne újranyitni kis falusi iskolákat is, ha az állam valóban partnerként tekintene az önkormányzatokra és az egyházakra. De ezzel szemben most újabb bezárási hullám körvonalazódik:
„Iskolák bezárása is fölmerült már. Ez viszont máris szembe megy azzal, amiről mi beszéltünk.”
„Ha hiteles vagy, vonzó vagy”
A tanári hivatás nemcsak tudás, hanem személyes példa:
„Ha te hiteles vagy, vonzó vagy, akkor ez a pedagóguspálya iránti igényt is elősegíti.”
Platthy Iván saját pályafutásából idézve elmondta, hogy több mint 10 tanítványa lett pedagógus – ami azt mutatja, hogy a személyes elköteleződés ma is képes hatni.
Alkalmasság vagy pontszám?
A tanárképzésről is szó esett, különösen annak minőségéről:
„Ma már 200 pont alatt is be lehet jutni pedagógus képzésre.”
Ez Platthy szerint elfogadhatatlan. Korábban alkalmassági vizsga döntött, nem csak számok. Ma viszont már a jelentkezők jelentős része másoddiplomás hallgató – csak kis részükből lesz valóban tanár.
Pedagógusföld, papi föld, hivatás
Régen a tanítóknak is járt „pedagógusföld”, mint a papoknak – mára ezek is megszűntek:
„Pedig az is sokat jelentett.”
Ezért javasolja:
„Az egyházak nyithatnának ösztöndíjrendszert tanárképzésben, hogy olyan emberek kerüljenek ki, akik ezt a szemléletet magukénak érzik.”
Hiteles papok nélkül nincs vonzás
A hitelesség kérdése az egyházi vezetők esetében is kulcskérdés:
„A hívők számának növekedéséhez hiteles, vonzó, példamutató püspök, esperes, kanonok, plébános, káplán kell.”
Egyes esetekben a nyugdíjkor elérte után szolgálni vágyó papokat nem bízzák meg újra – ez pedig épp a legelhivatottabbakat szoríthatja ki a rendszerből.
„Muszáj folytatnunk”
A beszélgetés zárása is párbeszédként maradt meg:
„Akkor ezek szerint lesz további párbeszéd?” – kérdezte Platthy.
„Az muszáj.” – jött a válasz.
A kérdések adottak: hogyan lehet újra élővé tenni a hitet, vonzóvá a tanári pályát és működőképessé az oktatási rendszert. A válaszok kereséséhez pedig valódi párbeszédre van szükség – ami ebben a beszélgetésben meg is valósult.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
