„A Kneecap fellépése gyűlöletkeltés, nem művészet” – Szabó György a heti szakaszról, öröklésről és a Sziget körüli botrányról
A PIRKADAT július 24-i adásában Szabó György, a Mazsök elnöke beszélgetett Breuer Ádámmal két, látszólag távoli, mégis erkölcsileg összefüggő témáról: a Tóra heti szakaszának tanulságairól, valamint a Sziget Fesztiválon fellépni készülő Kneecap nevű együttes körüli tiltakozásokról. A beszélgetés során a zsidó vallási hagyomány és a kortárs közélet morális kérdései élesen találkoztak.
Matot–Masze: háború, öröklés és felelősség
A Matot–Masze (מטות–מסעי) heti szakasz – amely a Bámidbár (A pusztában) könyvének záró fejezete – a zsidó nép sorsfordító időszakát írja le. Szabó György rámutatott: ezzel a szidrával gyakorlatilag véget ér a Tóra történeti része, és kezdődik a Dvarim, Mózes beszédeinek könyve, ami nem csupán összefoglalás, hanem új nézőpontokat is kínál.
Az aktuális szakaszban több fontos esemény történik:
- A midiániták elleni háború lezárul, Bilám is elnyeri büntetését. A háború erkölcsi és vallási kontextusa – az ellenség bálványimádásra való csábítása – hangsúlyos.
- Gád és Rúben törzsének területigénye a Jordánon túl felveti a nemzeti egység kérdését. Mózes csak akkor engedélyezi letelepedésüket, ha előbb ők is részt vesznek a Szentföld meghódításában.
- A hadizsákmány elosztása során példátlan módon az otthon maradók is részesülnek, ezzel hangsúlyozva a kollektív felelősséget.
- Clofád lányainak története az öröklés jogáról a nők esetében tovább bonyolódik: most már nemcsak örökölhetnek, de csak saját törzsükön belül házasodhatnak, hogy a vagyon ne vándoroljon más törzsekbe.
Szabó György szerint ezek az előírások nemcsak korabeli társadalmi rendet szolgáltak, hanem a közösségi identitás és integritás megőrzését is. A vagyoni és jogi egyensúly megőrzése kulcskérdés volt egy új, földalapú társadalom megszületésekor.
A Kneecap botrány – szólásszabadság vagy gyűlöletkeltés?
A beszélgetés második részében a műsorvezető a Sziget Fesztiválra meghívott Kneecap nevű ír rapzenekar fellépéséről kérdezte Szabót, amely ellen zsidó és nem zsidó művészek is tiltakoznak.
Szabó György világosan fogalmazott:
„Ez az együttes nem a szólásszabadságot gyakorolja, hanem gyűlöletet kelt, és egy másik nép megsemmisítésére uszít.”
A Mazsök elnöke szerint nem zsidó vallási, hanem általános emberi és európai értékek is sérülnek az ilyen fellépések által. Mint mondta, más európai országokban ez a zenekar már tiltólistára került, és szerinte nem lehet egyértelműen „művészetnek” vagy „politikai véleménynek” tekinteni az ilyen irányú megnyilvánulásokat.
A műsorvezető felvetette, hogy a magyar kormány – meg nem erősített hírek szerint – betiltotta a fellépést. Szabó György nem a hír hitelességét, hanem a döntés erkölcsi alapját értékelte:
„Nem csak a zsidóknak van joguk tiltakozni, hanem minden felvilágosult, gondolkodó embernek, aki nem tűri a gyűlöletet semmilyen formában.”
Vallási tanulság és közéleti felelősség
A műsor különlegessége, hogy a két látszólag távoli téma – a heti szakasz öröklési törvényei és a kortárs kulturális tiltakozás – valójában közös erkölcsi gyökérből táplálkozik: a közösség védelméből, a felelősség vállalásából és a határok kijelöléséből.
Akárcsak a Tóra Clofád lányainak történetében, ahol a közösségi vagyon védelme a törzsi kereteken belül történik, úgy ma is fel kell ismerni, mikor válik a szólásszabadság eszközből fegyverré – és mikor kell a közösségnek azt mondania: eddig és ne tovább.
Szabó György értékelése egyértelmű: a vallási hagyomány és a demokratikus közélet találkozási pontján nem lehet megalkudni sem az igazság, sem az emberi méltóság kérdésében.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
