„Minden gyermeknek joga van az édesanyához és az édesapához”
A Pirkadat vendége: Hollik István – Családbarát ország és gyermekvédelem
Október 10-én a Pirkadat vendége Hollik István, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője volt. A műsorban Breuer Péter a családpolitikáról, a gyermekvédelemről, az örökbefogadásról és a parlamenti közbeszéd állapotáról kérdezte.
„Nemcsak beszélünk róla, hanem teszünk is érte”
A beszélgetés elején Breuer Péter felidézte, hogy a költségvetési bizottság 17 milliárd forintot hagyott jóvá a gyermeknevelés és a gyermekotthonok támogatására.
Hollik István így reagált:
„Valóban, mindent megteszünk annak érdekében, hiszen az alaptörvényben is benne van: Magyarország családbarát országot épít. Nemcsak beszélünk erről, hanem ezért teszünk is. A politikánk lényege, hogy támogatjuk a családokat – mégpedig a gyermekek érdekében. Minden gyermeknek joga van a háborítatlan testi és lelki fejlődéshez.”
A képviselő szerint a gyermekek érdeke minden mást megelőz.
„Ezért támogatjuk a családokat a családi adókedvezmény megduplázásával, az adómentességgel, és azért, hogy a gyerekek biztonságban nőjenek fel.”
„A gyermekek szempontja az első”
Hollik elmondta, hogy 2010 előtt a gyermekvédelemben élő gyerekek többsége nagy állami otthonokban nevelkedett.
„Mi azt mondtuk, hogy a gyerekeknek természetesebb, családiasabb környezetben kell élniük. Ezért fejlesztettük a nevelőszülői hálózatot. Ma már több gyermek van nevelőszülőknél, mint nagy gyermekotthonokban. Ez pont fordítva volt 2010 előtt.”
A cél szerinte világos:
„Nem nagy, rideg intézményeket kell építeni, hanem kisebb, családias otthonokat, ahol biztonságban vannak a gyerekek.”
„Az örökbefogadásnál a gyermek joga az első”
A műsorvezető szóba hozta az örökbefogadás kérdését, különösen az egyedülállók és az azonos nemű párok esetében.
Hollik határozottan válaszolt:
„A jogszabály világos: minden gyermeknek joga van egy édesanyához és egy édesapához. Ezért azok, akik párt alkotnak – házastársak vagy élettársak –, előnyt élveznek. Lehet egyszülős örökbefogadás is, de alapvetően a teljes család a cél.”
Hozzátette, hogy az örökbefogadás szigorú vizsgálat után lehetséges:
„Aki szeretne örökbe fogadni, és alkalmas is rá, az megteheti. De meg kell vizsgálni, mi az indoka, és alkalmas-e arra, hogy szerető otthont biztosítson. A jogi környezet ebben támogatja azokat, akik felelősen döntenek.”
„Nem hagyhatjuk magukra azokat sem, akiket nem fogadnak örökbe”
Hollik István hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem nem áll meg az örökbefogadásnál.
„Vannak gyerekek, akiket nem fogadnak örökbe, róluk is gondoskodni kell. A gyermekotthonokban szerető környezetet, biztonságot és emberi körülményeket kell teremteni.”
A kormány az elmúlt években több forrást fordított a gyermekvédelemre:
„2010-ben a gyermekvédelmi dolgozók átlagbére 150 ezer forint volt, jövőre 550 ezer forint lesz. Ez több mint négyszeres emelés. Nem mondom, hogy elég, de folytatni kell az emelést, amennyire a gazdaság engedi.”
„Négyszer annyit költünk a gyermekétkeztetésre, mint 2010-ben”
A képviselő konkrét számokat is hozott:
„A gyermekétkeztetésre több mint négyszer annyit költünk, mint 2010-ben. Azok a gyerekek, akik gyermekotthonban élnek, háromszori ingyenes étkezést kapnak az iskolában, és az otthonban is napi háromszor étkeznek. Ilyen nem fordulhat elő, hogy egy gyerek éhes maradjon.”
„A gyűlölet helyett vitára van szükség”
A beszélgetés második felében Breuer Péter a parlamenti hangnemről kérdezte Hollik Istvánt.
A műsorvezető szerint a közvetítésekben sok a személyeskedés, a gyűlöletbeszéd, sőt az emberek már félnek ettől a légkörtől.
Hollik elismerte a problémát:
„Valóban, a hangnem néha eldurvul. De most nagyon nagy a tét. Az egész világ átrendeződik. Amerika már nem egyedüli szuperhatalom, a szabadkereskedelem helyét vámháborúk veszik át. Ilyen helyzetben nagyobb a feszültség, és ez a politikában is megjelenik.”
„A Tisza párt új stílust hozott – de nem jót”
A képviselő szerint az ellenzék viselkedése is hozzájárul a feszültséghez:
„A Tisza párt és annak elnöke egy teljesen új stílust hozott a közéletbe – de sajnos nem jót. Folyamatos a támadás, az arrogancia. Mi igyekszünk megőrizni a tisztességes hangot, de az indulatok most nagyobbak, mint valaha.”
„A világ átrendeződött, de a jó döntésekre figyelni kell”
Hollik szerint a magyar kormány a változó világrendben is meg tudja hozni a jó döntéseket:
„A magyar kormány megtanulta a történelemből, hogy jó döntéseket is lehet hozni. Nem kell mindent átvenni, amit Brüsszel diktál. Vannak nemzeti érdekek, amiket védeni kell. Ilyen például az, hogy nem fogadjuk be az illegális migránsokat, és nem finanszírozzuk mások háborúit.”
„Brüsszel pénzt akar, mi békét”
A képviselő szerint az Európai Unió rossz stratégiai döntéseket hozott:
„Brüsszel azt mondta, hogy az ukrán háború Európa háborúja. Ebből az következik, hogy Ukrajnának annyi pénzt és fegyvert adnak, amennyit kér. Ennek viszont soha nem lesz vége. Európában elfogyott a pénz, és most tőlünk akarják beszedni. Mi ezzel nem értünk egyet. Mi békét akarunk, nem háborút.”
„Mi azon dolgozunk, hogy a magyar embereket szolgáljuk, és a gyermekeink érdekeit védjük. Ez így volt eddig is, most is, és a jövőben is így lesz.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
