„Nem erre esküdtünk!” – Marczingós László: Senkinek sem jó a Kúria jogegységi döntése
A PIRKADAT július 16-i adásában M. Kende Péter Marczingós László ügyvéddel beszélgetett a Kúria friss jogegységi döntéséről, amely – Marczingós szerint – alapjaiban sérti az Európai Unió jogát és súlyos társadalmi következményekkel járhat. A devizahiteles perek újabb fejezete ezzel a határozattal nem zárult le: Marczingós határozottan kijelentette, hogy feljelentést is tesz, mert úgy látja, a bírói kar visszaél a hatáskörével.
„Erre semmilyen elméleti és gyakorlati lehetőség nincsen”
Marczingós László az interjú elején kifejtette: a Kúria eljárása jogilag értelmezhetetlen, mert:
„Az Európai Unió jogát, illetőleg az Európai Unió Bíróságának ítéletét, azt csak maga az Európai Unió Bírósága értelmezheti.”
A szóban forgó döntés az Európai Bíróság C-630/23-as ítéletének értelmezésére tett kísérletet, ami Marczingós szerint hatásköri túllépés. Hozzátette:
„Ha egy bíróságnak nincsen hatásköre eljárni, akkor az ő általa végzett tevékenység nem minősül bírósági határozatnak.”
Hivatali visszaélés és kartellgyanú?
Az ügyvéd jelezte: már feljelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál, és újabb lépéseket tervez:
„A bírósági ítélkezési gyakorlat összejátszik a bankokkal, és egy olyan banki kartellnak a részévé vált az igazságszolgáltatás, ami az Európai Unió jogát nagyon súlyosan sérti.”
Állítása szerint az Európai Bizottság versenyjogi szempontból vizsgálja a magyar bírósági gyakorlatot. Marczingós szerint az ügy jogállamisági kérdés is, nem pusztán szakmai vita:
„Ez nem egy elvont jogi kérdés. Itt öngyilkosságokhoz vezetett, teljes vagyonok elvesztéséhez, családok széthullásához.”
„A parlamentnél van a labda” – Lex Marczingós újratöltve
A műsorvezető kérdésére Marczingós elmondta: a jelenlegi helyzet megoldása a parlament kezében van, mivel a Kúria nem tudta vagy nem akarta rendezni a problémát. Felidézte:
„A Fidesz frakció egyértelmű álláspontja az volt, hogy a Kúria tegye rendbe azt a problémát, amit saját maga okozott.”
Az ügyvéd szerint azonban most már egyértelmű: jogszabály-módosításra van szükség, a devizahiteles ügyek rendezésére irányuló ún. Lex Marczingós újra előkerülhet az őszi ülésszakban. A Demokratikus Koalíció például konkrét normaszöveget is előterjesztett.
„A tisztességes bírói kar reagálni fog”
Marczingós hangsúlyozta, hogy a Kúria döntésével szemben több különvélemény is született, köztük Dr. Tóth Kincs bíró véleménye, amely szerinte az egyetlen logikus álláspontot képviseli. Az ügyvéd szerint:
„A bírói karnak a tisztességes része úgy fogja lereagálni, mint ahogy a különvéleményekben is megtették: ezt a határozatot az ítélkezési gyakorlatban félre kell söpörni.”
Hozzátette: ez nem egyszerű jogi vita, hanem alkotmányos jelentőségű kérdés, amely hosszú távon is rombolhatja a jogbiztonságot Magyarországon.
Jogászi eskü és csalódás
A beszélgetés egyik legszemélyesebb pillanataként Marczingós így fogalmazott:
„Nem erre esküdtünk, sem az egyetem elvégzése után, sem a szakvizsga letétele után.”
Azt is elmondta: amikor az ELTE jogi karán végzett, nem gondolta volna, hogy egyszer Lex Marczingósról beszélnek majd a parlamentben:
„Ez jó, de az a rossz benne, hogy nem szerettem volna a nevemet egy nemzeti tragédiához kötni.”
Marczingós szerint a Kúria jelenlegi döntése azért is különösen súlyos, mert:
„Vagy abszolút nem értenek ehhez a dologhoz, ami borzasztó tragédia, vagy szándékosan torzítják a jogot.”
Hogyan tovább?
A műsor végén M. Kende Péter jelezte: az ügyet ősszel újra elő fogják venni a PIRKADAT-ban, hogy beszámoljanak arról, történik-e parlamenti előrelépés. Marczingós szerint:
„Csak el fogják indítani a kötelezettségszegési eljárást. És 100 millió eurókat fizethetünk majd azért, mert senki nem szedi össze magát szakmailag.”
A kérdés most már politikai szinten is nyitott: beindul-e ősszel a jogalkotási gépezet, és megszületik-e valóban a Lex Marczingós, vagy marad a jogbizonytalanság?
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
