„Az öngondoskodás nem luxus, hanem szükségszerűség” – Binder István: A magyarok újra elkezdték félretenni a jövőjükre
A PIRKADAT július 16-i adásában M. Kende Péter vendége Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője volt. A téma az öngondoskodási szolgáltatások aktuális helyzete, a biztosítási és nyugdíjpénztári piac növekedése, valamint a biztosítási kultúra fejlesztésének szükségessége volt. Binder István szerint 2024 áttörést hozott: az emberek újra elkezdtek tudatosabban gondoskodni a jövőjükről.
Kétszámjegyű növekedés minden fronton
Az MNB friss jelentése szerint a biztosítók, önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak és befektetési szolgáltatók is két számjegyű bővülést mutattak 2024-ben:
„A díjbevételek, a tagdíjbefizetések a biztosítóknál, nyugdíjpénztáraknál vagy a befektetési szolgáltatóknál jól alakultak.”
A szóvivő szerint a Covid-időszak és az ukrajnai háború utáni megtorpanást követően most már egyértelmű növekedési időszak következett.
Újra bővül a nyugdíjpénztári tagság
Különösen figyelemre méltó, hogy több mint másfél évtizedes stagnálás után ismét növekedni kezdett az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma:
„A tavalyi volt az áttörés, amikor ismét növekedni kezdett a nyugdíjpénztári tagság.”
Binder István hangsúlyozta, hogy minél fiatalabb korban érdemes elkezdeni a takarékoskodást:
„Havi kisebb megtakarítással is nagyon szép nyugdíjat el lehet érni.”
Az öngondoskodás széles palettája
Az öngondoskodás fogalma ma már jóval több, mint egy egyszerű nyugdíjpénztári befizetés. Ide tartoznak:
- Kockázati és vegyes életbiztosítások
- Nyugdíjbiztosítások
- Önkéntes nyugdíjpénztári tagság
- Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
- Állampapírok nyugdíjcélú vásárlása
- Lakásbiztosítás, vagyonbiztosítás, kaszkó
Binder kiemelte:
„A nyugdíjpénztárak ismét két számjegyű hozamot értek el tavaly, az infláció fölött.”
Lakásbiztosítás: 4 millió ingatlanból 3 milliónál már van
A magyar lakáspiaci sajátosságok miatt a vagyonbiztosítások különösen fontosak:
„Magyarországon a lakás, az önálló saját ingatlan nagyon fontos szimbólum.”
A szóvivő szerint ezért is lehetett sikeres a 2024 tavaszán másodszor megrendezett lakásbiztosítási kampány, amely során 600 ezer szerződés mozdult meg.
Még mindig le vagyunk maradva a GDP-arányos díjbevételben
Bár a számok kedvezőek, egy mutatóban még van hova fejlődni:
„2016–17 környékén a GDP 2,5%-a volt a biztosítási díjbevétel, most 2%.”
Az MNB célja, hogy ez az arány ismét növekedjen, akár 2,8–3% körüli értékre. Binder szerint ehhez a biztosítási kultúrát kell fejleszteni:
„Az ország egészének a fejlődéséhez képest azért volna még mit tennünk.”
Kötelező lakásbiztosítás? Lehetne, de viták öveznék
A műsorvezető provokatív kérdést tett fel:
„A politikának kellene azon gondolkodni, hogy például egy 80 millió forint fölötti ingatlanra legyen kötelező biztosítás?”
Binder szerint ez egy vitatott kérdés, de az biztos, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz hasonlóan ez a piac is egyre inkább átláthatóvá vált. Az MNB negyedéves díjtájékoztatókat is közzétesz, hogy a fogyasztók tájékozódni tudjanak.
Az MNB etikus biztosítási programja
A biztosítási kultúra fejlesztése érdekében az MNB újabb programot indított:
„Nem véletlen az, hogy a Magyar Nemzeti Bank most egy etikus kettő programmal ösztönzi újra a biztosítókat.”
Ebben szerepel például:
- Egyedi teljes költségmutatók kötelező meghirdetése
- A félreértékesítés visszaszorítása
- Összeférhetetlenségek megszüntetése a javadalmazásokban
Binder szerint:
„A biztosítási kultúráról beszélünk, és egyre fontosabb a vagyon az emberek számára.”
Zárszó: „Az öngondoskodás nem luxus”
A beszélgetés végén M. Kende Péter összefoglalta a lényeget:
„Az öngondoskodás nem luxus, hanem szükségszerűség.”
Binder István hozzátette:
„Reméljük, hogy ez is segít a biztosítási kultúra fejlesztésében.”
A PIRKADAT következő adásaiban további pénzügyi tudatosságot érintő témák is terítékre kerülnek majd.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
