A Világ Zsidó Szemmel 07.14. – Seres Attila, Gyarmati István, Kovács András, M. Kende Péter

„Melyik ágyban alszik a fény: a Szigeten vagy Trumpnál?” – Világ Zsidó Szemmel 2025. július 14-i adás összefoglaló

A Világ Zsidó Szemmel 2025. július 14-i adása két domináns témát járt körül: egyrészt a Netanjahu–Trump találkozó beláthatatlan következményeit, másrészt az ír rapegyüttes, a Kneecap magyarországi fellépése körül kialakult közéleti vitát. Seres Attila, Gyarmati István, Kovács András és M. Kende Péter ezúttal sem kerültek meg éles morális kérdéseket: árulás-e Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök koncentrációs táborozós kijelentése, kell-e bojkottálni a Szigetet, és vajon tényleg megint a Németországot fenyegető orosz veszély indokolja-e a sorkatonaság visszahozatalát?

Trump és Netanjahu: találkoztak, de miről beszéltek?

A beszélgetést Seres Attila a Netanjahu–Trump találkozó elemzésével indította, de Gyarmati István nagykövet szerint „a legfontosabb az volt, amiről nem tudunk.” A stúdióban egyetértés alakult ki abban, hogy a találkozón vagy nem született semmi, vagy valami nagyon komoly döntést hoztak, de ezt nem kötötték az orrukra. Gyarmati különösen azt hiányolta, hogy Netanjahu nem döntött még arról, mihez kezdjen Gázával: „Ez egy elviselhetetlen helyzet. Nem lehet, hogy Gázában Hamasz-fegyveresek sétálnak az utcán.”
A beszélgetés során szóba került Donald Trump Nobel-békedíjra jelölése is. M. Kende Péter ironikusan megjegyezte: „Bástya elvtárs élete csak egymillió dollárt ér?” A társaság szerint ugyanis a Trump fejére kitűzött iráni vérdíj nevetségesen alacsony. Ugyanakkor Seres Attila arra figyelmeztetett: „Nincs kizárva, hogy Netanjahu ezzel a békedíj-jelöléssel valójában azt mondja Trumpnak: ez a te balhéd, vidd el.”

Humanitárius város vagy etnikai tisztogatás?

A műsor másik fókusza a Gázában kialakítandó izraeli „humanitárius város” ötlete volt. Seres felvezette, hogy Izrael egy tranzit zónát alakítana ki Rafahban, ahová a háború miatt földönfutóvá vált palesztinokat telepítenék, de csak külföldre mehetnének tovább.
Kovács András szerint „ez kommunikációs öngól, az egész világ propalesztin tüntetésekbe kezd majd”, míg Gyarmati István realistábban fogalmazott: „A közel-keleten nincsenek jó ötletek, csak rossz és még rosszabb.”
A stúdióban heves vita alakult ki, amikor Seres felolvasta Eud Olmert volt izraeli miniszterelnök nyilatkozatát, aki ezt az elképzelést „koncentrációs tábornak” nevezte.
Kardos Péter főrabbi ezúttal nem volt jelen, de a beszélgetők szavazással döntöttek: hárman árulásnak nevezték Olmert kijelentését, míg M. Kende Péter szerint „túlzás, de kicsinyes bosszú biztosan.” Seres szerint pedig: „Akárhogy gondolkodik is valaki, ilyet egy izraeli politikai szereplő nem mondhat.”

Sziget, Kneecap, Köves Slomó – a zsidó közösség válaszútja

A műsor harmadik fő kérdése az ír Kneecap rapegyüttes meghívása volt a Szigetre, amely nyíltan Hamasz-párti és antiszemita dalszövegeket használ. A kérdés: tüntetni vagy sem? Bojkottálni vagy megjelenni?
András és Gyarmati az azonnali fellépés hívei voltak: „Nem csak a zsidóknak kellene tüntetni, hanem a hatóságoknak is lépniük kellene” – fogalmazott Gyarmati. M. Kende Péter viszont a visszafogottság mellett érvelt: „Szerintem nem volt szerencsés ekkora balhét csapni. Eddig senki nem hallott erről a zenekarról, most meg mindenki kíváncsi rá.”
A beszélgetés pikáns fordulatot vett, amikor kiderült: míg a Mazsihisz bojkottálja a Szigetet, Köves Slomó rabbi és az EMIH nem. Seres idézte Köves szavait: „Ahol sötétség van, ott mi leszünk a fény.” A stúdió többsége ezt jó döntésnek tartotta: „Ez nem árulás, ez okos stratégia.”

Német sorkatonaság és a zsidó paranoia

Végül a német kötelező sorkatonaság visszahozatalának terve is terítékre került. Kende Péter tréfásan így vezette be: „Engem a sorkatonai szolgálat fóbia tart izgalomban, nem a Kneecap.”
A résztvevők közül csak Gyarmati István adott hosszabb választ: „Aggodalomra ad okot, de nem azért, amiért Attila aggódik, hanem mert olyan a világhelyzet, hogy Németország erre kényszerül.”
Ezzel kapcsolatban zárta a műsort Seres: „Ahogy közeledünk a 2030-as évekhez, lehet, hogy a világ 30-as évei hamarabb visszajönnek, mint gondolnánk.”

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.