„Ha egyszer elindult a repülőgép, le fog szállni” – Surányi András életútja: karmestertől Puskás Ferenc hazahozataláig
Surányi András filmrendezővel beszélgetett Sebes György a Volt Egyszer műsorban: családi legendák, szállodai takarítás, színművészeti főiskola, Jancsó Miklós és Simó Sándor mellett töltött évek, majd egy egész ország számára emlékezetes tett: Puskás Ferenc hazahozatala. A rendező saját szavaival: „az életem abban telik, hogy próbáljam optimalizálni a szeretetet magamban és másokban.”
A karmesteri ábrándtól a rendezésig: „Álltam a rádió előtt és vezényeltem”
Surányi András pályája nem szokványos filmes karrierként indult. Gyerekként karmester szeretett volna lenni: „Álltam a rádió előtt és vezényeltem.” Ezt a vágyat egy családi legenda táplálta: híres karmester rokona volt, aki Párizsba emigrált. A rendezői ambíciók csak később, a filmek világának megismerésével alakultak ki.
Az út viszont kanyargós volt: a Vendéglátóipari Főiskolára iratkozott be, hogy elkerülje a katonaságot. A szakmai vizsgákon a levesek és a labortechnika jelentettek számára megoldhatatlan akadályt: „Fogalmam sem volt a levesekről, anyám nagyon rosszul főzött, a paradicsomleves cukros és ehetetlen volt.” A főiskolát végül nem fejezte be, mert közben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.
A színművészetin: Fábri, Máriássy, Simó és Jancsó árnyékában
Surányi a Színház- és Filmművészeti Főiskolán legendás mesterektől tanult: Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Simó Sándor és később Szabó István voltak tanárai, mentora. Fábri „nagypapás szeretetgesztusa”, Máriássy „aristokrata távolságtartása”, Simó „érzelmi nyitottsága” mind-mind meghatározó élmények voltak számára.
Az akkori filmes képzés rendszerének egyik nagy előnye volt az asszisztensi periódus: „Ez volt a legnagyobb ajándék.” Surányi olyan rendezőkkel dolgozhatott együtt, mint Jancsó Miklós vagy Bőszörményi Géza.
A szocialista filmgyár és a Balázs Béla Stúdió világa
A Balázs Béla Stúdióban, a korszak egyedülálló kulturális műhelyében készítette első filmjeit. Emellett külföldi produkciókban is dolgozott: német, olasz, bolgár filmekben asszisztensként vagy casting-direktorként.
„A saját melóim a Balázs Béla Stúdióban voltak. De muszáj volt melózni is, mert el kellett tartani a családot.”
Puskás Ferenc hazahozatala: „Haza – ilyen nagy szünettel mondta ki”
Surányi egyik legismertebb munkája az Aranycsapat című dokumentumfilm, amelyben nemcsak Puskás Ferenc legendáját dolgozta fel, hanem aktívan részt vett abban, hogy a világhírű labdarúgó hosszú emigráció után újra magyar földre lépjen.
A történet szinte filmszerű: egy véletlen ihlette ötlet, Vásárhelyi Miklós támogatása, az Adidas közbenjárása, és Surányi vakmerősége kellett hozzá. A rendező saját szavaival: „Ez provokált a legjobban. Egy nonszensz, hogy Puskás nem jöhetett haza.”
A Puskással való első telefonbeszélgetést így idézte fel: „Semmit nem tudott rólam, de sírva mondta: ha te ezt így gondolod, és hazalehetne menni…”
Az Adidas mellett a filmhez sikerült megnyerni Pelét is, aki baráti gesztussal ingyen szerepelt. Végül 700 ezer néző látta a filmet, ami akkoriban példátlan siker volt.
A politikai háttér: „Ez nem magyar agy találta ki”
Surányi szerint Puskás hazahozatalához politikai döntés kellett, de annak megszervezése nem feltétlenül magyar kezdeményezés volt. Vásárhelyi Miklós szavaival: „Ha elindult a repülőgép, kisfiam, akkor az le fog szállni.” A film körüli feszültségeket így írta le: „A sportosztály a tévében komolyan ellenállt, hogy miért nem ők csinálják.”
A történet végén ott állt egy hazatérő legenda és egy film, amely egyszerre szólt fociról, történelemről és identitásról.
Azóta is meló: „Mindig próbálok valamit csinálni”
Surányi András a mai napig aktív. Dokumentumfilmeket, tévésorozatokat készít, ír. „Ez a legnagyobb ajándék. Próbálok mindig valamit csinálni, ami másoknak is fontos lehet.”
A beszélgetés végén Sebes György jelezte: a történet itt nem ér véget, folytatása következik, mely itt látható.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
