„Az írás nekem terápiás eszköz” – Finy Petra vallomásai traumákról, nőiségről és a szavak gyógyító erejéről
A Heti Libazsír vendége ezúttal Finy Petra író, költő, újságíró volt, aki megrendítő őszinteséggel mesélt gyerekkori traumáiról, női szerepekről, a beszéd és hallgatás dinamikájáról, valamint arról, hogyan vált számára az írás a túlélés eszközévé. A műsor háziasszonyai, Rangos Katalin és Szegvári Katalin ezúttal nemcsak kérdeztek, hanem együtt is rezdültek a vendéggel: a beszélgetés irodalomterápiává mélyült.
„Hároméves korom óta írok, mert hallgatni kellett”
Finy Petra már kisgyerekként naplót vezetett – nem a romantikus kamaszlányos okokból, hanem mert otthon a beszédnek nem volt helye. „Hároméves koromtól írok. Nálunk a családban nem lehetett beszélni, ezért inkább írtam.” Ez a korai íráskényszer egy belső menekülés volt – és egyúttal az irodalom felé vezető út kezdete.
„Az írás nálam terápiás eszköz”
Nem a dicsőség, nem az elismertség hajtja, hanem valami sokkal mélyebb: „Számomra az írás terápiás eszköz.” Finy Petra úgy fogalmazott: sokáig nem tudta, hogyan lehet „beszélni”, de az írás segített artikulálni a kimondhatatlant. Amikor később pszichológushoz fordult, ő is azt mondta: „Maga olyan, mintha már járna terápiába – mert ír.”
Trauma, abúzus és női szerepek
A beszélgetés megrendítő pillanata volt, amikor Petra arról mesélt: sokáig tagadta magában, hogy gyerekként bántalmazás érte. „Egy gyerek nagyon sokáig nem tudja felfogni, hogy amit vele csinálnak, az nem normális.” Az írás során először egy férfi hangján keresztül írta meg a történteket – csak később merte a saját nevében. A könyvei női olvasók százainak segítettek feldolgozni saját traumáikat.
„A női karaktereim mindig harcolnak”
Regényeiben gyakran jelennek meg erős női karakterek – akik nem tökéletesek, de képesek a változásra. „A női karaktereim harcolnak. Vagy a hallgatás ellen, vagy a másoknak való megfelelés ellen.” Petra nem szereti az idealizált nőábrázolást. Nála a nő nem csupán szerető vagy anya, hanem szenvedő, hibázó, kereső lény is.
Az anyaság nem rózsaszín csoda
A beszélgetés során szóba került az anyaság romantizálása is. Finy Petra így fogalmazott: „Az anyaság nem csak cuki rózsaszín csoda. Tele van bűntudattal, fáradtsággal, kérdésekkel.” Elmesélte, hogy első gyereke születése után hónapokig nem volt kapcsolata a babával – és mennyire fontos, hogy erről is lehessen beszélni. „A nők gyakran érzik magukat szörnyetegnek, mert mást éreznek, mint amit elvárnának tőlük.”
A gyerekekben is ott a trauma
Gyerekkönyvei sem kerülik meg a nehéz témákat. A Lili, a kismókus például egy gyásztörténet. „A gyerekek sokkal többet értenek, mint hisszük. Csak másképp.” A mese eszközeivel gyakran olyan kérdéseket is fel lehet dolgozni, amelyeket a felnőttek sem mernek kimondani. Petra szerint ez is a felelőssége egy szerzőnek.
„Az írás nem csak önkifejezés – felelősség”
Finy Petra számára az irodalom nem pusztán művészi tevékenység, hanem társadalmi szerepvállalás is. „Ha van egy platformod, kötelességed használni.” A közelmúltban írt publicisztikái közül több is tabutémákat feszeget – például a válásról, nők elleni erőszakról vagy az egyedülálló anyaságról.
„Hallgatni arany? Nem, néha gyilkos”
A műsor egyik legerősebb mondata is tőle származik: „A hallgatás lehet gyilkos. Egy csomó dolog azért marad fenn generációkon át, mert senki nem meri kimondani.” A családi titkok, a női elhallgatások, a társadalmi beidegződések mind olyan témák, amelyek az ő könyveiben megjelennek – sőt, sokszor fel is robbantják az olvasók belső világát.
Egy író, aki már nem fél
A beszélgetés végére Petra kimondta: „Már nem félek.” Hosszú út vezetett idáig – az íráson, traumákon, nehéz kapcsolatokon át. De ma már tudja: a történetek nemcsak a múltat segítenek megérteni, hanem a jövőt is formálják. És ez nem kis dolog.
A Heti Libazsír ezúttal nem csak egy írói pályaképet mutatott be – hanem egy nőt, aki a szavakon keresztül tanult meg lélegezni. És vele együtt mi is tanulhatunk: figyelni, beszélni, gyógyulni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
