„Az emberi munkaerőt kizsigerelő rendszerekben másképp számolnak” – válságdiagnózis a magyar kereskedelemről
Neubauer Katalin a PIRKADAT-ban: digitalizáció, átrendeződő piac, KKV-k túlélési küzdelme és a 78 milliárdos utalványcsomag hatása
Digitalizáció és új vásárlói szokások – életmentő applikációk?
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin a Heti TV PIRKADAT című műsorában árnyalt és realista képet festett a magyar kiskereskedelem jelenlegi helyzetéről. Mint elmondta, a vásárlói szokások jelentősen átalakultak, a forgalom legfeljebb a tavalyi szintet éri el, miközben a költségek „nagyon elindultak fölfelé”.
A kisebb kereskedők számára kulcskérdés, hogyan tudnak alkalmazkodni a digitális marketing új eszközeihez. „Ma nagyon okosnak kell lenni, akár vásárlóként, akár kereskedőként ahhoz, hogy ebben lépést tudjunk tartani” – fogalmazott Neubauer. A személyre szabott applikációs ajánlatok és az egyedi vásárlói útvonalak már nem a jövő, hanem a túlélés feltételei.
Szájról szájra 2.0 – közösségi versenyfutás
A beszélgetés kitért arra is, vajon a kisebb boltok használhatják-e a klasszikus „jó hírnév” eszközét. Neubauer szerint ez ma már digitális formát öltött: „a szájról szájra azt nem szó szerint kell érteni”. A közösségi médiában is lehet jó hírnevet építeni – ha megvan hozzá az eszköz és tudás. A baj csak az, hogy ezek a beruházások a kisboltok számára gyakran elérhetetlenek.
78 milliárdos nyugdíjas utalványcsomag – mentőöv vagy optikai tuning?
Neubauer pozitívan tekint a nyugdíjasokat célzó vásárlási utalványokra, amelyek 30 ezer forint értékben jutnak majd el 2,5 millió emberhez. Az intézkedés 78 milliárd forintos forgalmat generálhat, főként az élelmiszerkereskedelemben. „Bízunk abban, hogy ezek az utalványok jó részt a magyar hálózatokban is le tudnak majd csapódni” – mondta.
Ám hozzátette: ettől függetlenül továbbra is az üzletbezárások gyorsuló üteme és a kisvállalkozások kiszorulása határozza meg a trendeket. A bezárások oka szerinte nem csak gazdasági, hanem adminisztratív is: „a rengeteg szabályozó tenger, ami körülveszi a kisvállalkozásokat, ők ebben abszolút nem tudják lekövetni a kötelezettségeket”.
Oktatás, nem büntetés – új hozzáállás a hatóságoktól?
A főtitkár bizakodóan nyilatkozott az újonnan felállt Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságról. Mint mondta, előkészületben van egy új szemléletmód, amely szerint az ellenőrzések nem a büntetésre, hanem az edukációra fókuszálnának. „Tanítsa meg, mutassa meg, hogy mi lett volna helyes eljárás” – ezt várja a kisvállalkozói szektor.
Konkrét példaként említette az egységár kiírására vagy az energiaitalok értékesítésére vonatkozó szabályváltozásokat. Szerinte sokszor csak akkor szembesülnek a kereskedők a szabályokkal, amikor már a hatóság ellenőriz.
Árstop, túlélési üzemmód, és a magyar boltok kiszorulása
Végül a beszélgetés az árstopok kérdését is érintette. Neubauer szerint az árstop hatása súlyosan aszimmetrikus: a nagy láncok hatékony, gépesített rendszerei sokkal jobban bírják a nyomást, míg a csemegepultos kisboltok fejlesztéseket kényszerülnek elhalasztani.
„Ezekkel az áréstopokkal egyforma árést tarthatnak csak ezek a kereskedők… sajnos mostanra eljutottak arra a pontra, hogy ezek miatt bizony fejlesztéseket kell félretenni és a túlélésért dolgozni” – fogalmazott.
A beszélgetés vége egyszerre volt reményteljes és kijózanító: „A magyar kereskedők fogyása sajnos már jól látható, és a fejlesztések elmaradása nem a vásárlói igények követését fogja majd magával húzni.”
Konklúzió: vihar előtti csend?
A főtitkár szavai alapján a hazai kereskedelem egy határvonalhoz érkezett: digitalizáció, nyugdíjas vásárlóerő, túlélésre berendezkedett kisboltok és fojtogató adminisztráció jellemzik az iparágat. Ha a hatóság valóban edukációra vált, és a szabályozás egyszerűsödik, az lehet az első lépés egy új korszak felé. Ha nem, akkor egyre több üzlet fogja lehúzni a rolót – örökre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
