„Tegyék le azt a szívvel lökött autót!” – Naszályi Gábor a budapesti közlekedés jövőjéről
Hogyan lehet egyszerre felújítani és közlekedni egy városban? Miért nem járhatnak a CAF-villamosok a Szabadság hídon? És miért nem elég egy egyszeri 50 milliárdos állami támogatás? A Heti TV PIRKADAT című műsorában Naszályi Gáborral, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökével beszélgetett M. Kende Péter. A téma: a nyári budapesti közlekedési káosz és annak valós okai.
Miért nyáron van mindig felújítás?
Naszályi Gábor szerint teljesen logikus, hogy a fővárosi út- és közlekedési felújításokat nyáron végzik, amikor az iskolák zárva tartanak és kevesebb a forgalom. A panaszkodásokkal teli közösségi médiás kommentekre reagálva úgy fogalmazott:
„Nyáron felújítanak, és mindenki azt kérdezi: miért most? Télen pedig azt kérdezik: miért ilyen rosszak az utak?”
A problémát sokszor az okozza, hogy az emberek egy része nem hajlandó lemondani az autózásról még a felújítások idején sem. „Nem hiszem el, hogy kényelmes lehet naponta másfél-két órát dugóban pöfögni”, mondta Naszályi.
CAF-villamosok: miért nem járhatnak a Szabadság hídon?
A régóta várt spanyol CAF-villamosok érkezése újabb bonyodalmakat hozott. Bár a járművek végre megérkeztek, a pályák állapota nem mindenhol teszi lehetővé a forgalomba állításukat. A Szabadság híd például egyelőre „elesett”:
„A főmérnök szerint annyira közel lennének egymáshoz a kocsik, hogy nem biztonságos. A biztonságot nem lehet kockáztatni.”
A villamosok tárolása, a kapcsolódó infrastruktúra felújítása, a sínösszeköttetések és a homoktöltés mind részei annak a komplex rendszernek, amelynek működtetéséhez – mint megtudtuk – többféle költségvetési verzió is létezik, az „ideális”, a „megalkuvó” és a „nulla” verzió. Az egész beruházás költségét jelenleg 30 milliárd forintra becsülik.
Képzések már most is zajlanak
A CAF-villamosok beállításához szükséges jármű- és pályaismereti képzések már zajlanak, a BKV humánerőforrás-tervezése szerint. Naszályi megnyugtatta a nézőket: a villamosvezetők nem hirtelen kerülnek ki az utcára, a rendszeres oktatások biztosítják a felkészültséget.
„Ez nem olyan egyszerű, mint amit az utca embere lát, hogy jön a villamos, ajtót nyit, csuk, aztán megy tovább.”
50 milliárd? Nem megoldás
Felmerült a kormány által kilátásba helyezett 50 milliárdos közlekedési támogatás is, amely a fővárosi közlekedés idei működését segítené. Naszályi azonban szkeptikus:
„Ez most van. És akkor mi lesz holnap? Ez csak tüneti kezelés. Ha nem vonnák el a forrásokat, nem is lenne szükség ilyen pénzekre.”
A szakszervezeti vezető úgy látja, hogy az állandó forráshiány, a tervezhetőség hiánya és a politikai torzsalkodás ellehetetleníti a hosszú távú megoldásokat.
A megoldás: edukáció és szemléletváltás
A beszélgetés legvégén Naszályi a városi közlekedés valódi megoldására is kitért:
„Tegyék le azt a szívvel lökött autót, már bocsánat, és próbálják meg a közösségi közlekedést használni!”
A kötöttpályás közlekedés – mint a villamos – olcsóbb, kiszámíthatóbb, kényelmesebb és biztonságosabb is lehet, mint az autózás. Az embereknek tudatosítaniuk kellene, hogy a város nem azért van, hogy mindenhova autóval jussanak el – hangsúlyozta.
Naszályi szerint, ha a személyautó-forgalom 20-25%-kal csökkenne, már az is elég lenne ahhoz, hogy „legalább a megszokott terheltségű” szintre térjen vissza Budapest forgalma. Az pedig mindannyiunk életminőségén javítana: csendesebb, tisztább, élhetőbb város lenne a végeredmény.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
