„Egy egész generáció kudarcának a szégyene” – Becsey Zsolt szerint mélypontra jutott a magyar gazdaság
Drámai látlelet a hazai gazdaságról: magas kamatok, csökkenő fogyasztás, igazságtalan adórendszer és be nem induló beruházások. A Heti TV PIRKADAT című műsorában Becsey Zsolt közgazdász, egyetemi tanár, volt államtitkár beszélt az ország helyzetéről, s nem rejtette véka alá: „Ez egy egész generációm szégyene.”
Az infláció stabil, a gazdaság viszont áll
Becsey Zsolt a beszélgetés elején világossá tette: „jelentős a baj”. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetét a következő adatokkal jellemezte: 4,5–5% közötti infláció, 4,5% körüli költségvetési hiány, 6,5%-os alapkamat, nulla körüli gazdasági növekedés. Miközben más országokban is vannak problémák, nálunk különösen nehéz a helyzet – tette hozzá.
Kiemelte, hogy az elmúlt hetekben 4 milliárd dollárnyi államkötvényt bocsátott ki az ország – súlyos, akár 6,75%-os kamattal. Ez szerinte már „a piacilag kitermelhetőség határát súrolja”, és hosszú távon aggasztó a fenntarthatóság szempontjából. A jegybanki kamat is magas marad, így a hitelezés drága, ami tovább fékezi a gazdaságot.
Szégyen és kudarc – lecsúsztunk az EU-ban
Becsey az egyik leginkább sokkoló adatnak azt tartotta, hogy Magyarország az utolsó helyre csúszott az EU-ban a háztartási fogyasztás terén – Bulgária mögé. „Ez az egész generációm kudarcainak szégyene. Kész, vége” – fogalmazott kíméletlenül.
Szerinte a középréteg nem mer fogyasztani, mert bizonytalan jövőt lát maga előtt – drága lakások, kiszámíthatatlan infláció, kevés megtakarítás. „A nyugdíjasok kétharmadának nincs akkora jövedelme, hogy jelentős fogyasztást növeljen” – mondta, hozzátéve: a medián jövedelem 380 ezer forint körül mozog, ebből nem lehet sokat félretenni.
Egykulcsos adó és társadalmi igazságtalanság
A műsorvezető az adómorál romlásáról is kérdezte a közgazdászt, különösen az adómentességi kedvezmények hatásairól. Becsey hangsúlyozta: „Nem biztos, hogy jóra vezet, ha mindenki ugyanazokat a kedvezményeket kapja, függetlenül a jövedelmétől.”
Konkrét példaként említette, hogy egy többmilliós jövedelmű menedzser több százezer forintos szja-kedvezményt kap három gyerek után, míg egy átlagos jövedelmű szülő jóval kevesebbet. „Pont annál hagyok legtöbbet, akinek szociális szempontból erre nincs szüksége” – mondta.
Emellett kritizálta azt is, hogy az adókedvezményekből a külföldön élő gyerekek után is részesülnek a szülők, függetlenül attól, hogy a gyerekek Magyarországon adóznak-e. Véleménye szerint ez sem fenntartható, sem igazságos rendszer.
Nyugdíjas juttatások: egyszeri fellángolás
A nyugdíjasoknak beígért 30 ezer forintos egyszeri juttatásról Becsey úgy vélekedett, hogy „jó, mert a nyugdíjas itthon fogyaszt”, de ez csak átmeneti fellendülést jelenthet a kiskereskedelemben. Hosszú távon nem épül be a fogyasztásba, különösen, ha az infláció újra felgyorsul. Felidézte a 2022-es példát, amikor a fegyverpénz után „ráállt” a gazdaság, de nem tudott tartósan élni az egyszeri többletből.
Várakozások 2025-re: nem száll fel a gazdasági „repülő”
Becsey nem túl derűlátó a közeljövőt illetően sem. Szerinte, ha aszályos lesz az év, akkor a mezőgazdaság teljesítménye is visszarántja a GDP-t. Ráadásul a várt nagyberuházások, mint a debreceni CATL- vagy a szegedi BYD-gyár, csúsznak, a kínai fél például már elhalasztotta a beruházás következő fázisát.
Az EU-s pénzek helyzete sem biztató: a jogállamisági jelentés nem mutatott előrelépést, így ezek továbbra is elérhetetlenek. „Nagyon nehezen tudunk fölszállni. Idén biztosan nem.” – zárta pesszimistán a beszélgetést.
Konklúzió: A jövő a gyerekeinké lehet, ha másként csinálják
Becsey Zsolt szavai nem hagytak kétséget afelől, hogy véleménye szerint rendszerszintű hibák, egyenlőtlenségek és elszalasztott lehetőségek jellemezték az elmúlt évtizedeket. S bár egy generáció kudarcát ismerte el, abban még reménykedik: „A gyerekeink talán egy sikeresebb országot fognak fölépíteni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
