„Minden gyűlölet oktalan” – Szabó György szerint Izraelnek belső békére is szüksége van
A Pirkadat augusztus 6-i adásában Breuer Péter Szabó Györggyel, a MAZSÖK elnökével beszélgetett a Reé hetiszakasz tanításairól, a jeruzsálemi Szentély kizárólagos szerepéről, a Szentföldhöz fűződő felelősségről és az izraeli társadalom belső feszültségeiről. A tórai intelmekből kiindulva szóba került a választások jelentősége, a külföldről megfogalmazott bírálatok veszélye és az oktalan gyűlölet történelmi következménye is.
Áldás és átok között kell választani
A Reé hetiszakaszban Mózes már elsősorban a Jordánon való átkelés utáni életre készíti fel a zsidó népet. Elmondja, hogyan kell viselkedniük a Szentföldön, és milyen következményekkel jár az Örökkévaló útjának követése vagy elhagyása.
A Garizim- és az Ébál-hegy között a nép áldásokat és átkokat hall majd. Az áldás azoknak szól, akik megtartják a parancsolatokat, az átok pedig az út elhagyásának következményeit mutatja meg.
A hetiszakasz rendelkezik a bálványok és a bálványimádó helyek felszámolásáról is, majd előrevetíti azt az időt, amikor az Örökkévaló kiválasztja állandó lakhelyét.
Egyetlen hely az áldozatok bemutatására
Szabó György szerint a szöveg egyik meghatározó tanítása, hogy az Örökkévalónak csak egyetlen kijelölt áldozati helye lehet. Ez később a jeruzsálemi Templom-hegy lett, ahol az első és a második Szentély állt.
A hagyomány szerint ugyanott épül majd fel a harmadik Szentély is.
A rendelkezés jelentősége Salamon király halála után vált különösen nyilvánvalóvá. Jeroboám lezárta a Jeruzsálembe vezető utakat, és előbb két, később több külön áldozati helyet jelölt ki.
Szabó György szerint ezzel áthágta a hetiszakasz egyértelmű utasítását, és olyan folyamatot indított el, amely végül tragédiához vezetett.
A Szentföldről felelősen kell beszélni
A beszélgetés az izraeli választások és a Szentföldről alkotott vélemények kérdésére is kitért. Szabó György felidézte a kémek történetét, akik rossz hírt vittek Kánaán földjéről.
Ebből szerinte általános tanítás következik: nem szabad meggondolatlanul olyan kijelentéseket tenni, amelyek sértik a Szentföld értékét és jó hírét.
„Azok a zsidók, akik meggondolás nélkül, gondolkodás nélkül mindenféle véleményt fogalmaznak meg, gondoljanak a kémeknek a bűnére és a kémeknek a büntetésére” – figyelmeztetett.
Ez nem zárja ki a kritikát, de megköveteli a körültekintést, különösen azoktól, akik nem Izraelben élik át a politikai, gazdasági és biztonsági nehézségeket.
Kívülről könnyű bekiabálni
Szabó György rendkívül bonyolultnak nevezte Izrael jelenlegi helyzetét. Az ország egyszerre küzd gazdasági nehézségekkel, politikai bizonytalansággal, társadalmi feszültségekkel és erősödő belső gyűlölettel.
„Innen, a partvonalon kívülről bekiabálni nagyon könnyű, és egészen más megélni az adott helyzetet a partvonalon belülről” – mondta.
Úgy véli, aki jogosult részt venni az izraeli választáson, annak élnie kell ezzel a lehetőséggel. A szavazat azt is jelzi, hogy az ember szerves részének tekinti magát a társadalomban, és felelősséget vállal annak jövőjéért.
A beszélgetésben pontosította, hogy az izraeli útlevél önmagában nem feltétlenül elegendő a választójog gyakorlásához. A tartósan külföldön élőknek ezért előre kell tájékozódniuk saját jogosultságukról.
A második Szentélyt a belső gyűlölet pusztította el
A mai izraeli viták kapcsán Szabó György a második Szentély pusztulásának hagyományos magyarázatát idézte fel: a tragédiát az oktalan gyűlölet előzte meg.
„Minden gyűlölet oktalan tulajdonképpen” – fogalmazott.
Szerinte alaposabb mérlegelés után a gyűlölet elveszíti értelmét. A politikai és vallási különbségek nem vezethetnek oda, hogy a zsidó közösség tagjai egymást vagy saját társadalmukat veszélyeztessék.
A vallási törvények megtartását személyes döntésnek tekinti, egészen addig, amíg az életmód nem fordul öngyűlöletbe, és nem okoz kárt a környezetnek vagy az egész zsidó népnek.
A katonai szolgálat a hazaszeretet jele
Breuer Péter felvetette, hogy Izraelben augusztus folyamán új katonai egységek kezdik meg szolgálatukat. A fiatalok kiképzésen vesznek részt, esküt tesznek, majd vállalják országuk védelmét.
Ez szerinte azt mutatja, hogy a belső viták és a szolgálat alól kibúvók ellenére sokan hatalmas hazaszeretettel és odaadással állnak a hadseregbe.
Szabó György nem vitatta ezt, ugyanakkor a politikai véleménynyilvánításnál továbbra is fontosnak tartotta a pontos jogi helyzet és az egyéni felelősség figyelembevételét.
A sabat tanulással és közös imával érkezik
A beszélgetés végén a hétvégi zsinagógai program is szóba került. A tanulás este hét órakor kezdődik, majd a délutáni és esti ima következik, a közösség pedig kidussal fogadja a sabatot.
Szabó György reményét fejezte ki, hogy a hétvégére enyhül a hőség, így a zsinagógába vezető út és az ott töltött idő is elviselhetőbb lesz.
„Sabat mindig lesz, mint ahogy mindig volt és mindig lesz” – mondta, majd békés szombatot kívánt a nézőknek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
