„A kormány előre szólt: ne legyen túl sok kiemelkedő pedagógus” – Totális bizalomvesztés a teljesítményértékelés körül
A Heti TV PIRKADAT című műsorának vendége Gosztola Réka, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja volt. A M. Kende Péterrel folytatott beszélgetés középpontjában a szeptembertől bevezetésre kerülő teljesítményalapú pedagógusbérezés állt. Gosztola éles kritikával illette az új rendszert: „Hallottunk arról is, hogy volt felülről egy jelzés, hogy ne kerüljön bele minden pedagógus a kiváló kategóriába.”
Áttetsző rendszer: kiszámíthatatlan pontozás, zavaros elosztás
A beszélgetés azzal indult, hogy bár a pedagógusok már ismerik az elért teljesítménypontszámaikat, azt még mindig nem tudják, ez milyen konkrét béremeléssel jár. Mint Gosztola elmondta: „A teljesítményértékelés folyamata már lezajlott, de ettől még nem tudják pontosan, mennyi lesz az illetményemelésük.” A szakszervezet szerint a rendszer nem objektív, túlzottan szubjektív szempontokon alapul, és az értékelési kategóriák – mint az „etikus magatartás” vagy „elkötelezettség” – kiskaput nyitnak a szándékos megkülönböztetésnek.
Tudatosan visszafogott pontozás – pénzügyi megfontolásból
A PDSZ kérdőíves felméréséből kiderült: „Több mint 45%-a a kollégáknak hátrányos megkülönböztetésről beszélt a pontozás során.” Kiemelték, hogy sokan szándékosan 79%-ra lettek beállítva, hogy ne jussanak a „kiemelkedő” kategóriába, amely magasabb béremeléssel járna. Sőt, Gosztola szerint konkrét utasítás is volt felülről: „Ne kerüljön bele minden pedagógus a kiváló kategóriába, mert annyit nem fognak tudni kifizetni.”
A szakszervezetek javaslatait figyelmen kívül hagyták
Gosztola hangsúlyozta: az Európai Unió elvárása is az lett volna, hogy a teljesítményértékelés rendszerét a szakszervezetek bevonásával alakítsák ki. A PDSZ javaslatait azonban a kormány figyelmen kívül hagyta: „A tűzoltás jellegű pótlójavaslatainkat sem vették figyelembe.” A végeredmény: egy olyan rendszer, amely sem a pedagógusok valós teljesítményét nem tükrözi, sem a méltányos bérezést nem szolgálja.
EU-s pénzt csatornáztak a teljesítménybérezésbe – szabálytalanul?
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy az EU-s forrásokat – Gosztola állítása szerint – a kormány nem megfelelően használja fel: „Az Európai Unió célja nem az volt, hogy teljesítményalapú bérezés tartozzon bele a béremelési keretbe.” Ennek ellenére a kormány úgy döntött, hogy az uniós pénzből 20 ezer forintot már teljesítménybérezésre fordít, holott azt alapbér-emelésre kellett volna fordítani.
Alapbér helyett szubjektív kiegészítés
A PDSZ azt kérte, hogy a teljesítménybérezés ne képezze az illetményemelés részét, csak külön kiegészítésként jelenjen meg, de ezt a kérésüket is figyelmen kívül hagyták. Gosztola figyelmeztetett: „Ez be fog épülni az alapbérbe, és jövőre a maradék 47 ezer forint illetményemelés erre fog ráépülni.” Ez azt is jelenti, hogy jövőre még inkább differenciálni fognak – kiszámíthatatlanul.
Teljesítménybérezés: hol 60 ezer, hol semmi?
A kormányrendelet szerint az „átlagos” kategóriába sorolt pedagógus legfeljebb 20 ezer forinttal emelheti a fizetését, míg a „kiemelkedő” kategóriában akár 60 ezer forint is járhat – de nincs garancia. „Az átlagos teljesítményű pedagógus legfeljebb 20 ezer forintot kap, az azt jelenti, hogy akár semmit sem.” A PDSZ szerint számos intézményvezető próbálta igazságosabban elosztani a béremelést, például úgy, hogy mindenkit legalább az „átlagos” kategóriába sorolt, de ez azzal jár, hogy a kiosztható összegek intézményenként eltérnek.
„Hol van itt az igazságos elosztás?”
A szakszervezeti vezető szerint egy teljesen igazságtalan rendszer épül: „Intézményenként változik, hogy ki mennyi béremelést kap – hol 60 ezret ér a 80%, hol csak 25 ezret.” Ez azt jelenti, hogy két pedagógus ugyanolyan pontszámmal egészen eltérő illetményemelésben részesülhet – attól függően, hogy melyik tankerületben dolgozik.
„Ez a poszt felháborító”
Gosztola Réka nem hagyta szó nélkül Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos vasárnapi Facebook-posztját sem, amelyben a PDSZ logóját áthúzva azt sugallta, hogy a szakszervezet szivárványos ideológiát akar vinni az iskolákba. „Ez rendkívül sérti a PDSZ jó hírnevét. Felháborító.” Bár a PDSZ hivatalos tárgyalásokat nem a biztos asszonnyal, hanem Maruzsa Zoltánnal folytat, Gosztola nem zárta ki, hogy a következő találkozón szóvá fogják tenni ezt a nyilvános támadást is.
Őszre teljes a bizonytalanság
A PDSZ ősszel ismét kérdőívvel tervezi felmérni a pedagógusok véleményét, hiszen a hivatalos statisztikákból aligha derül majd ki, ki mennyit is kapott. „A szakképzésben is ez volt a helyzet: centrumonként teljesen más bérezés jött ki.” Most ugyanígy a tankerületek fognak dönteni – és ezzel tovább nőhet az igazságtalanság.
Az őszi hónapok tehát nemcsak a tanév kezdetét, hanem a feszültségek fokozódását is elhozhatják az oktatásban. Egy biztos: a pedagógus társadalom bizalma súlyosan megingott.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
