„Ha csak a félelem 10%-kal emeli az árakat, mi lesz, ha tényleg baj történik?” – Hortay Olivér a globális energiapiac robbanásveszélyes helyzetéről
Az energiapiac instabil, Brüsszel kockázatos játékot játszik, és mindenki a Hormuzi-szorosra figyel – a PIRKADAT vendége Hortay Olivér energiapolitikai elemző volt, aki kendőzetlenül beszélt az árak mögötti valóságos veszélyekről és az uniós szankciók logikátlanságáról.
Törékeny egyensúly – a félelem is árat emel
A beszélgetés elején Hortay rámutatott: a nyersolaj hordónkénti ára több mint 10%-kal, a földgáz ára pedig 20%-kal emelkedett egy közel-keleti eszkaláció hírére – anélkül, hogy az energiaszállítást fizikai támadás érte volna.
„Ez az áremelkedés pusztán a félelem hatása – annak a kockázata, hogy a Hormuzi-szorosban valami történik, és az ellátás sérül.”
Hozzátette: ha tényleges támadás vagy blokád történt volna, az a világ olajellátásának ötödét is érinthetné, ami drámai árrobbanást okozna.
100 dolláros olaj – már nem csak spekuláció
Hortay emlékeztetett, hogy elemzőházak 100 dollár fölötti olajárat valószínűsítettek volna egy komolyabb konfliktus esetén. „Most 67–68 dollárról 78 dollárig ugrott az ár, anélkül, hogy tényleges fennakadás történt volna.” Ez azt mutatja, hogy az energiapiac egyensúlya rendkívül törékeny: „akár egy újabb gály felélénkülése is súlyos ármozgásokat indíthat be.”
Brüsszeli szankciók és a valóság ellentéte
A műsorban szó esett az Európai Unió aktuális energiapiaci stratégiájáról is. Két terv került az asztalra:
- Repower EU, amely teljesen kitiltaná az orosz energiát az európai piacról;
- és a 18. szankciós csomag, amely az északi áramlat jövőbeli tranzakcióit korlátozná, illetve az olajárplafont csökkentené.
Magyarország és Szlovákia mindkét csomaggal szemben vétót emelt, Franciaország, Ausztria és Belgium pedig aggályokat fogalmazott meg.
Hortay szerint a Repower EU-nak azért nincs vétójoga, mert azt nem szankcióként, hanem energiapolitikai javaslatként nyújtották be – „tudva, hogy sok tagállam ellenzi.”
„Nem bölcs dolog szűkíteni a mozgásteret”
A szakértő figyelmeztetett: egy ilyen „feszes” energiapiaci helyzetben nem bölcs dolog olyan intézkedéseket hozni, amelyek tovább szűkítik az EU mozgásterét.
„A közel-keleti konfliktusban érintett gázvolumen az EU-import 4%-át teszi ki. Az orosz import tavaly még mindig elérte a 20%-ot. Ha ezek kiesnek, az drámai következményekkel járna.”
Kiemelte: a Drági-jelentés is megerősíti, hogy a gázárak már most is a közösség versenyképességének legnagyobb problémáját jelentik – sokszorosa az amerikai áraknak.
A Hormuzi-szoros: nincs alternatív útvonal
Felvetődött a kérdés: lehet-e alternatív szállítási útvonalakat találni, ha a Hormuzi-szoros veszélybe kerül? Hortay erre egyértelműen válaszolt: „Sajnos nincs B terv. Azokból az országokból, amelyek kitermelnek, csak ezen a szoroson keresztül lehet szállítani.”
Ezért is olyan robbanásveszélyes a helyzet: „Ha ezek kiesnek, annak globális energiaellátási következményei lesznek.”
Tűzszünet – kinek érdeke valójában?
A beszélgetés végén szó esett a tűzszünetről is. Hortay szerint bár jelenleg a piac nyugodtabb, valójában mindenki tart attól, hogy a konfliktus újra fellángol. És hogy mennyire őszinte a békevágy?
„Nem tudom, mennyire érdeke az olajtermelőknek a tűzszünet, ha már csak a félelem is emeli az árakat.” – jegyezte meg Kende Péter, amit Hortay nem cáfolt.
Brüsszel békét akar? Egyre kevésbé úgy tűnik
Zárásként Hortay elmondta: az EU jelenlegi stratégiája nem a béketárgyalások irányába mutat. „Ursula von der Leyen három célja: orosz energia kitiltása, Ukrajna felfegyverzése, Ukrajna gyors EU-csatlakozása.”
Eközben más világpolitikai szereplők – így a NATO-n belül is – egyre inkább a gyors tűzszünetet sürgetik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
