„Ez a sötét középkor áll szemben a nyugati lehetőségekkel” – Balázs Péter az iráni–izraeli konfliktusról és világpolitikai következményeiről
A PIRKADAT június 16-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Balázs Péter volt külügyminiszter, EU-biztos és nagykövet volt, aki világpolitikai tapasztalatával segített megérteni az iráni–izraeli háború mélyebb összefüggéseit. A beszélgetés kiterjedt Irán történelmi változásaira, a nyugati modellhez való viszonyára, valamint az amerikai és orosz nagyhatalmi manőverekre is.
Irán modern múltja és jelenkori visszacsúszása
Balázs Péter felidézte első iráni útját a sah korszakában, amikor Irán egy modernizálódó, nyugatiasodó társadalom képét mutatta. Akkoriban „a kislányok iskolába jártak”, és az ország „a török modernizációs példát követte”. A jelenlegi ajatollah-rendszert ezzel szembeállítva úgy jellemezte: „ez a sötét középkor áll szemben a nyugati társadalom liberális lehetőségeivel”.
A volt külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a mai iráni fiatalok – különösen a nők – már nyitottak a nyugat felé. Az irodalom és filmművészet is erről tanúskodik, és az olyan akciók, mint a fejkendő nyilvános levétele, egyértelműen a rezsim elleni kulturális lázadás jelei.
Megelőző csapás: Netanjahu logikája
Balázs szerint az izraeli támadás hátterében az áll, hogy Irán „legalább 15 atombombára való alapanyagot” halmozott fel, és komoly nukleáris fejlesztéseket végez. Izraelnek két választása volt: diplomáciai nyomás vagy katonai csapás. Netanjahu évtizedek óta az utóbbi lehetőséget preferálja – ez történt most is, amikor „óriási repülőrajt” indítottak, és „postai címre mennek a rakéták”, célzottan atomtudósokat és infrastruktúrát likvidálva.
Kína, Oroszország és Észak-Korea: „támogatnak, de nem akarnak győzelmet”
A nemzetközi szövetségi viszonyok kapcsán Balázs kiemelte: Kína és Oroszország ugyan „megóvják Iránt a vereségtől”, de nem szeretnék, ha atomnagyhatalommá válna. Ez a „félúton egyensúlyozás” politikája, amely inkább a befolyás megtartására irányul, semmint valódi stratégiai szövetségre. Irán például kínai rakétaüzemanyaggal és észak-koreai fegyverrel látja el az orosz hadsereget, de ezek „érdekszövetségek”, nem mély politikai vagy ideológiai kapcsolatok.
A légvédelem korszakváltása és Irán gyenge pontja
A modern hadviselés fő színtere ma már a levegő – hangsúlyozta Balázs. Az iráni légvédelem elavult, főként orosz technológiára épült, míg Izrael és az Egyesült Államok olyan rendszerekkel rendelkezik, mint a Vaskupola, amely a támadó objektumokat még a saját légtérbe lépés előtt képes megsemmisíteni. Ez jelentős előny az izraeli oldalon.
Amerika: jelen van, de nem eléggé?
Az Egyesült Államok közvetlen katonai jelenléte hiányzik ugyan a konfliktusból, de technikai, logisztikai szinten „ott van”. Balázs szerint a Trump-adminisztráció ugyan próbálja magát béketeremtőként pozicionálni, de nem rendelkezik a szükséges diplomáciai tapasztalattal vagy intézményi felkészültséggel. Trump „nagy hangon hirdette”, hogy 24 óra alatt megoldaná az ukrajnai háborút, de „nincs terve”.
A korábbi elnök nem tartja fontosnak „a kialakult világrendet, a normákat”, és sokszor úgy próbál tárgyalni, hogy „nem ismeri az előzményeket”. Az izraeli csapás időzítése és a Trump-féle iráni tárgyalás előkészítése is ezt a koordinálatlanságot tükrözte.
Az olaj ára és Európa új sebezhetősége
A teheráni finomítók elleni támadások, valamint az orosz–ukrán háború tovább emelik a nyersanyagárakat, különösen az energiapiacon. Ez az Európai Uniónak kifejezetten rossz hír, hiszen miközben ki akarja vonni az orosz energiahordozókat, közben újabb áremelkedésekkel kell szembenéznie – mutatott rá Balázs. Oroszország viszont profitál a drágulásból, mivel bevételeinek jelentős része szénhidrogénekből származik.
Putyin két arca: párbeszéd vagy háború?
Végezetül Breuer Péter az orosz elnök amerikai kollégájával folytatott telefonos egyeztetéséről kérdezte vendégét. Balázs szerint Putyin „egyszerre két vonalat visz”: miközben tárgyalásra hajlandónak mutatkozik, a fronton tovább támad. Ez a kettősség szerinte kizárja az őszinte béketárgyalás lehetőségét – legalábbis egyelőre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
