„Olcsóbb gabona, kevesebb vegyszer – az ukrán agrárium nem az ördögtől való” – Szanyi Tibor a PIRKADAT-ban a föld védelméről és a vízgazdálkodásról
Miért olcsóbb az ukrán gabona? Kié valójában az ukrán föld? Miért nincs Magyarországon elég biotermék? És hová tűntek a magyar vizek? A PIRKADAT június 3-i adásában Szanyi Tibor volt EP-képviselő, agrárszakértőként járta körül a mezőgazdaság égető kérdéseit Breuer Péter vendégeként.
„Ukrajnában nincs GMO, a pánikkeltés teljesen felesleges”
Breuer Péter azzal a sokakat foglalkoztató kérdéssel indított: mi vár Európára, ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz agrárfronton? Szanyi Tibor egyértelműen válaszolt: „Semmi különös.” A GMO-riogatásról így fogalmazott: „Ukrajnában nincs GMO. A Verhovna Rada 2023-ban egy az egyben átvette az EU mezőgazdasági szabályozását. Az ilyen technikai kérdéseket kitiltották a GMO-t ugyanúgy, mint az EU-ban.”
Olcsóbb a termelés, jobb a föld
A beszélgetés során Szanyi elmagyarázta, miért olcsóbb az ukrán gabona: „Gázzal leszárítják a gabonát, így nem romlik meg, míg Magyarországon a drága gáz miatt sok penészesedik. Ráadásul Ukrajnában jobbak a földek, kiszámíthatóbb az időjárás, kevesebb műtrágyát használnak.”
Kiemelte: „Ukrajnában extenzív gazdálkodást folytatnak, a területtel élnek. Egy hektárról fele annyit szednek le, de nem mérgezik a földet.”
Nem az ukránok dömpingelnek, a kereskedők vásárolják
Szanyi arra is felhívta a figyelmet, hogy az olcsó ukrán gabona importját nem Ukrajna erőlteti: „Nem ők exportálnak, hanem mi importálunk. Az itteni kereskedők veszik meg az olcsó gabonát. Ennek örülnek a pékek, olcsóbb a kenyér.”
Hozzátette: „Egész Európa agráriuma hisztériában van, nem csak magyar specialitás ez.”
Külföldi kézben van az ukrán föld? Nem.
Arra a kérdésre, hogy ukrán földek amerikai kézben vannak-e, Szanyi határozottan válaszolt: „Nem, nincs. Az ukrán tulajdoni szabályozás hasonló a magyarhoz. Külföldiek csak engedéllyel tudnak szerezni. Az ukrán agrárium elaprózódott, léteznek szövetkezetek, de a külföldi tulajdon aránya 1% alatti.”
Magyar mezőgazdaság: pihentetni kellene a földet
Szanyi kritikusan beszélt a magyar mezőgazdaság jelenlegi állapotáról: „A talajt ma irgalmatlan pénzeken szétműtrágyázzák, mert ki van zsákmányolva. A Biblia is mondja: minden hetedik évben tartsál sabatikáért. Sajnos nem csinálják.”
Azt is kiemelte: „Alig lehet Magyarországon bioterméket találni, pedig jóval nagyobb a tápanyagértékük. A zöldségek tápértéke a ’70-es évekhez képest 70%-ot zuhant.”
Hunyadi program: kímélni kell a földet
Szanyi elmondta, hogy pártjuk agrárprogramja készen áll: „Az előző választásoknál is nagyon erős agrárfejezetünk volt, most Hunyadi programnak hívjuk. Kiindulópont: amennyire lehet, kíméljük meg a földet.”
A névválasztást így indokolta: „Hunyadi János és Mátyás király is hagyták a parasztokat dolgozni. Ma ez a magyar mezőgazdaságra sajnos nem jellemző.”
Magyarország vízgazdálkodása katasztrófa
A beszélgetés végén a vízgazdálkodásról is szó esett. Szanyi szerint: „Magyarország vízgazdálkodása rettenetes. Valaha a Kárpát-medence egy jó kis teknő volt, tele vízzel. A Tisza-szabályozás hibás volt. A vizeket ma arra késztetjük, hogy minél gyorsabban hagyják el Magyarországot.”
A Dunát a Tiszával összekötő csatorna tervéről elmondta: „300 éves a terv, 22 km készült el. Kabzsiság miatt a termőföldek egybevonása érdekében még a meglévő vízgazdálkodási eszközöket is felszámolták.”
Rámutatott: „Magyarország első sivatagja, a Homokhátság már kialakult. Csatorna nélkül ez nem fog menni.”
Évente 130 köbkilométer víz folyik be – és mégis exportáljuk
Szanyi záró mondata sokatmondó volt: „Magyarországra évente körülbelül 130 köbkilométer víz érkezik. Ennél többet exportálunk.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
