„Nem Brüsszel mondja meg, merre van az előre” – Hollik István a konzervatív összefogásról és Ukrajna EU-csatlakozásáról
A PIRKADAT május 30-i adásában Breuer Péter vendége Hollik István, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője volt. A beszélgetés középpontjában a Budapesten immár negyedik alkalommal megrendezett CPAC konzervatív konferencia tapasztalatai, az Európai Unió jövője, valamint Ukrajna csatlakozásának veszélyei álltak. Hollik hangsúlyozta: „az nem szabadság, hogyha kívülről mondják meg nekünk, mit kell csinálni.”
A CPAC mint a patrióták kongresszusa
Hollik István részletesen beszámolt a Budapesten tartott CPAC (Conservative Political Action Conference) konferenciáról, amelynek amerikai gyökereit is felidézte. „A konzervatív értékek védelméről szól,” mondta, hozzátéve, hogy a rendezvény célja: „hogyan tudjuk megőrizni a nemzeti identitásunkat például migráció idején, és hogyan tudjuk megvédeni a szuverenitásunkat.”
Mint fogalmazott, az esemény „a patrióták kongresszusává vált,” ahol többek között lengyel, cseh, szlovák és ausztrál volt miniszterelnökök is részt vettek. Üzenetük egyértelmű volt: „akkor fog működni Európa, ha erősek lesznek a nemzetállamok.”
Az európai identitás dilemmája
Egy személyes élményt is megosztott Hollik: egy korábbi néppárti rendezvényen egy svéd képviselő így mutatkozott be: „I’m a European elected from Sweden.” Ezzel szemben a Fidesz–KDNP politikusa világossá tette: „mi már a monarchia korában is európaiak voltunk.”
Szerinte ma Brüsszel fordítva ül a lovon: „régen az Európai Unió volt a tagállamokért, most mintha a nemzetállamoknak kéne lennie az EU-ért.” A birodalmi törekvéseket elutasítva így fogalmazott: „nem az a cél, hogy minél egységesebb legyen, minél inkább birodalmi jelleget öltsön Európa.”
A bürokrácia hatalma
A beszélgetés során Breuer Péter arra is rákérdezett, vajon „nem is a megválasztott képviselőkkel van baj, hanem a háttéradminisztrációval?” Hollik megerősítette: „ez pontosan így van ma is.” Példaként hozta fel az Ukrajna csatlakozási folyamatát, amelyet „a bizottság elnöke, egy megválasztott bürokrata” irányít, politikai alapon.
Mint mondta: „úgy nyitják meg a tárgyalási fejezeteket, hogy cserébe Ukrajna nem ad semmit.” Hozzátette, az egész folyamat politikai kierőszakolás eredménye, amely „katasztrofális következményekkel” járna.
A magyar agrárium veszélyben
Breuer Péter konkrét gazdasági aggodalmat is felvetett: „ha ők csatlakoznak, vajon azt a dömpinget hogyan fogjuk túlélni?” Hollik alátámasztotta: „az ukrán termőföldek mérete az egyharmada az egész EU termőföld-méretének.” Ráadásul „olyan vegyszereket használnak, amit nálunk már 40 éve betiltottak.”
Szerinte „Brüsszelből erre nincs válasz.” Ukrajna csatlakozását „mindenkinek rossz lenne, Magyarországnak is, de az EU számára is katasztrofális következményekkel járna.”
Választ a nemzetstratégiai kérdésre
A beszélgetés végén szó esett a kormány által postázott „workshop 25” konzultációról is. Hollik így fogalmazott: „Magyarország jövője függ ettől.” Hangsúlyozta, „a választások óta új helyzet van, az Európai Unió most Ukrajna csatlakozását akarja. Ezért kell minden magyar embernek elmondania a véleményét.”
Zárszó: hit az erős nemzetállamokban
Hollik végül leszögezte: „mi abban hiszünk, hogy az Európai Unió azért létezik, hogy a nemzetállamokat segítse. Nem helyettük, hanem velük.” A CPAC szellemisége és a magyar kormány álláspontja egybecseng: „nem Brüsszel mondja meg, merre van az előre.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
