„Az internet nem felejt” – Adatvédelmi vészjelek az online hétköznapokban
Péterfalvi Attila: „Ha valaki ruha nélkül szerepel egy képen, azt már nem lehet visszacsinálni”
A május 23-i PIRKADAT műsorában Breuer Péter vendége dr. Péterfalvi Attila volt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. A beszélgetés középpontjában a digitális eszközök térhódítása, az adatvédelmi incidensek elszaporodása, az oktatás felelőssége és a Pegasus-ügy utóélete állt. A reggeli kávé mellé ezúttal aggasztó tanulságokat is kaptunk a netes figyelmetlenség árairól – az állampolgárokra és az államra nézve egyaránt.
A technológia nemcsak lehetőség, hanem kockázat is
Az elnök azonnal rávilágított: napjaink adatvédelmi kihívásait alapvetően az új eszközök megjelenése alakítja. „Sok probléma van, sok olyan probléma van, amely az új technológiákhoz kapcsolódik” – mondta, majd egy fontos konferenciáról számolt be, amely az adatvédelmi rendszer harmincéves jubileumát ünnepelte. Mint kiemelte, „egész más jellegű panaszok voltak akkor és vannak ma”, és ezek nagy része „ahhoz kapcsolódik, hogy milyen új technológiákat használunk”.
Különösen aggasztónak tartja, hogy „Európa digitalizáció területén teljes egészében ki van szolgáltatva”. Szerinte nincs valódi európai szuverenitás, ha „a digitalizációja – márpedig minden azon keresztül folyik – nem szuverén”.
A laikusok kiszolgáltatottsága
Péterfalvi hangsúlyozta, hogy a széles körű magánfelhasználás jelenti a legnagyobb kihívást. Megfogalmazása szerint: „az ő felkészülésük az egyáltalán nem megfelelő”. Bár az iskolákban már van némi oktatás az online veszélyekről, az messze nem elégséges: „beszél, közben nyomogatja a gépet, mellényom, elküldi.” És jönnek az adatvédelmi incidensek, mint például „egy email nem a címzettnek megy ki, hanem lista mindenkinek”.
A hatóság nem járhat el magánszemélyek ügyében, ám a problémák súlya ettől nem csökken. Példaként említette a gyerekeket, akik gondolkodás nélkül „küldözgetnek olyan képeket egymásról, amelyben mondjuk hiányos öltözékben, vagy esetleg ruha nélkül szerepelnek”. Péterfalvi szerint „az internet nem felejt”, és egy tragikus esetet is felidézett, amelyben „egy 12 éves kislány öngyilkos lett nyilván az abúzusok miatt”.
Adatkezelés: ma is központi feladat
Az állami és gazdasági szektor szereplőire továbbra is szigorú szabályok vonatkoznak. A Hatóság kiemelten figyeli, hogy „az adatkezelésről szóló tájékoztató” megfelelően tartalmazza a jogalapokat, a biztonsági megoldásokat, és az incidenskezelési eljárásokat. Ezzel szemben a privát szféra jóval védtelenebb, hiszen „saját célú használat kivételeként nem tartozik a jogszabály hatálya alá”.
Pegasus: az ellenőrzés rendben volt
A Pegasus-botrányról is szó esett: „a titkos információgyűjtésnek korábban is voltak eszközei”, de a Pegasusszal mindez „egy mozdulattal meg lehetett tenni”. Az elnök szerint „zero click” fertőzés esetén „úgy fertőződött meg a telefonja, hogy nem is tudott róla”. A hatóság „hivatalból ellenőrzött egy 100-as nagyságrendben”, és megállapította, hogy „rendben volt”.
Mint elmondta: „az engedélyre tartalmaz-e olyan adatokat, amelyek megalapozzák a gyanút a nemzetbiztonsági kockázatra”, azt is vizsgálták, ahogy „a kém szoftver alkalmazásának a szükségességét” és „a minősítés formailag megfelelő volt-e”.
Szuverenitásvédelem, de korlátozott eszközökkel
A frissen létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal kapcsán Péterfalvi leszögezte: „Nekik nincs lehetőségük, nem minősülnek nemzetbiztonsági szervnek”. Így „nem folytathatnak le ilyen eljárást”, még ha vizsgálataik eredménye „megalapozhat nemzetbiztonsági gyanút”, az már más szervek kompetenciája.
Az európai adatvédelem élmezőnyében
Végül Breuer Péter utalt egy korábbi beszélgetésre, mely szerint a magyar hivatal az egyik legjobban működő volt Európában. Ezt az elnök megerősítette: „az adatvédelmi hatóságnak megvan a presztízse”, és bár voltak próbálkozások a függetlenség kétségbe vonására, „az Európai Bizottságnál lepattantak”. A nemzetközi elismerés példájaként három budapesti európai adatvédelmi konferenciát is említett.
Péterfalvi Attila zárszava tömören foglalta össze a beszélgetés lényegét: „az internet nem felejt – az állam, az iskola és a szülő egyaránt felelős, hogy a gyerek tudja, mit nem szabad elküldeni”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
