„1600 temetőt 10 millióval felszorozni – ez csak a kerítés”
A május 22-i PIRKADAT vendége Dr. Szabó György rabbi, a Mazsök elnöke, a Páva utcai Dokumentációs Központ kuratóriumi tagja, valamint az Élet Menete alapítvány kurátora volt. A beszélgetés során szóba került az oktatás támogatása, a vidéki emlékezetmunka, a zsidó temetők állapota, a heti szakasz tanítása – és igen, még a legendás vasváris lecsóparti is.
„Rendhagyó módon ösztöndíjkiírás történik”
Szabó elsőként a Mazsök által kiírás előtt álló új támogatásokról beszélt. „A jövő héten lesz a kuratóriumi ülés, jövő csütörtökön döntünk.” Az alsó tagozatos diákok támogatása már kiírásra került, az igazi újdonság azonban az 5–12. évfolyamosokra vonatkozó ösztöndíj. „Ez az idén rendhagyó módon egy úgynevezett ösztöndíjkiírás, ami természetesen függ az elért tanulmányi eredménytől is.” A cél: motiválni a diákokat jobb teljesítményre.
Auschwitz és Mauthausen között – Szabó rabbi tanúságtétele
„Hosszú időt vett igénybe, mire rábírtam magamat, hogy elinduljak és meg is érkezzek Auschwitzba.” Azóta minden évben beszél a magyar barakk előtt a nemzetközi Élet Menetén. Idén nem tudott részt venni a hazai megemlékezésen, mivel a Mauthausenben tartott, „a felszabadítás 80. évének alkalmából” rendezett ünnepségen képviselte a magyar kormányt.
„Elérkezett az idő, amikor a települések őszintén próbálnak szembenézni”
Az elmúlt időszakban egyre több kis- és közepes méretű magyar település kezdeményezett holokauszt-emlékezethez kapcsolódó projekteket. „Folyamatosan jönnek elő olyan titkolt, eltitkolt emlékek, amelyek élnek az idősebb korosztályban.” Szabó szerint most nőtt fel az a harmadik generáció, amelyben „egyre nagyobb az igény és egyre nagyobb az éhség arra, hogy meg akarják tudni, hogy mi is történt a településükön 80 évvel ezelőtt.”
„A Mazsihisz törvényáltali kötelezettséget hajt végre”
A Mazsihisz által végzett vidéki temetőmegújításokat dicséri a közvélemény – jogosan. Szabó viszont emlékeztetett: „Ezekből a hírekből mindig kifelejtődik, hogy a Mazsihisz ezzel a feladatával törvényáltali kötelezettséget hajt végre.” A magyar állam minden évben utalást ad az 1200 főnél kisebb településeken található temetők rendben tartására.
Ennek ellenére a kihívás óriási. „1600-at föl kell szorozni minimum 10 millió forinttal. Abból még csak a kerítés van meg.” Vagyis csak a legszükségesebb beavatkozásokhoz is legalább 16 milliárd forintra lenne szükség.
„A temetőtörvény módosítása szükséges”
Bár a hatályos temetőtörvény utal a zsidó temetőkre, Szabó szerint ez kevés. „A jogászok úgy ítélték meg, hogy nem szükséges a módosítása. Én még mindig úgy gondolom, hogy a temetőtörvény módosítása szükséges.” A fő probléma szerinte az, hogy a zsidó temetők „rengeteg dologban különböznek a más felekezetek liturgiája szerint működő temetőktől.” A legfőbb eltérések a tulajdonviszonyokat és a temetők határait érintik.
„A smitá év terméséből három évre elegendő lesz”
Szabó rabbi a heti szakasz tanításával zárta a beszélgetést. A héten „a Vájikrá könyv utolsó két heti szakaszához érünk, ez a Bárchukotá és a Böhár.” Ezt úgy ismerik: „hazák heti szakasz.” Ezúttal a smitá és a jóvél év fogalmát emelte ki: „Amikor a zsidók aggodalmakat fejeznek ki, az Örökkévaló megnyugtatja őket, hogy a hatodik évben annyi termény fog születni, hogy három évig elegendő lesz.”
Lecsó, ársapkával vagy anélkül
A beszélgetés lezárásaként Breuer Péter egy gasztronómiai-politikai kérdéssel hozta szóba a Vasvári utcai Ros Chodes lecsópartikat. „Alapvetően még a lecsóparti is megtörténhet,” válaszolta Szabó. A jelenlegi zöldségárakról szólva így fogalmazott: „25-30 emberre lecsót főzni a jelenlegi zöldségárak mellett azt szükségelteti, hogy egy kisebb szabadfelhasználású kölcsönt fölvegyen az ember.”
De a remény él: „Az illetékes uraktól kérjük a lecsó alkatrészeinek, hozzávalóinak az ársapkáját. Isten segítségével lehet, lesz.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
