PIRKADAT Breuer Péterrel: Hortay Olivér

„A fűtésszámla másfélszeresére nőhet” – Brüsszel új terveit bírálta Hortay Olivér

Dr. Hortay Olivér, a Századvég vezető energiapolitikai szakértője volt Breuer Péter vendége a PIRKADAT május 22-i adásában. A beszélgetés fókuszában a német energiapolitikai fordulat, az atomerőművek újraértékelése, valamint az Európai Bizottság orosz energia elleni tervei álltak. Hortay szerint ezek a lépések súlyos gazdasági következményekkel járnak – különösen Magyarország számára.

Németország felismerte: az atomenergia zöld

A beszélgetés elején Hortay rámutatott: a német zöldpárt politikai kampánya miatt került sor az atomerőművek leállítására, nem pedig objektív környezeti okokból. „Az, hogy mi számít zöld energiának, az elsősorban egy politikai címke. A zöld energiának nincs exakt definíciója, de ha a fajlagos kibocsátási értékeket nézzük, akkor valóban semmi sem indokolja, hogy a nukleáris energia ne legyen zöld energia.”

A legutóbbi fejlemények szerint a németek Franciaországgal kötött megállapodásukban elismerték az atomenergiát zöldként, így már nem akadályozzák az uniós szabályozásban az atomenergia fejlesztését. „Ez egy kedvező fejlemény,” mondta Hortay, de hozzátette, „még azért a fordulat nem tart ott, hogy a németek maguk is atomerőműépítésbe fogjanak, vagy a meglévő atomerőműveiket újra működésbe hozzák.”

A zöldek árnyoldalai: szén újranyitva, közvélemény megfordulva

Hortay szerint a német energiafordulat súlyos hibákat eredményezett: „Valójában az derült ki, hogy azok az ígéretek, amelyeket ellenzékből a zöldek tettek, csak nagyon súlyos társadalmi-gazdasági költségek árán valósíthatóak meg.” A politikai következményeket is látjuk: „A zöldek támogatottsága is nagyon jelentősen lecsökkent.”

Brüsszel új tervei: magyar családokra mért fűtési sokk

A Századvég friss kutatása szerint a brüsszeli energiaszankciók jelentős anyagi terhet róhatnak a magyar háztartásokra. „Csak a fűtési díjak másfélszeresre emelkednének. Ez egy átlagos családnak olyan 450-500 ezer forint éves többletkiadást okozna.” A megafon csatornáin megosztott közleményt a Századvég készítette, ahogy Hortay fogalmazott: „Valóban van hozzá közöm.”

A közvéleménykutatás is egyértelmű: „A magyarok 70%-a elutasítja ezt a brüsszeli törekvést, és 55%-uk úgy tartja, hogy az orosz energia kitiltása katasztrofális gazdasági következményekkel járna, tönkretenné a magyar gazdaságot.”

Orosz energia nélkül: nincs valódi alternatíva

Hortay szerint az orosz energiaforrások pótlására nincs reális lehetőség. „Az alternatív energiák nem tudják pótolni.” Emellett a reexport-tilalom, a tranzitbevétel elvesztése és a technikai nehézségek is sújtják az uniós országokat. A 17. szankciós csomag célja, hogy „az orosz olajat kontrollálatlanul szállító árnyékflottával” szemben lépjen fel, de ennek hatékonyságáról kétségeit fejezte ki.

A tiltások mögött politikai szándékok húzódnak: „Megkérdezték a biztost, hogy ha békét kötnének a felek, akkor is ragaszkodnának-e az orosz energia kitiltásához. És azt mondta, hogy igen.”

„Az eredeti cél nem valósult meg”

Hortay szerint az energiaszankciók nem érték el eredeti céljukat: „Az eredeti cél az volt, hogy rövid úton belül térdre kényszerítsék az orosz gazdaságot. Ez nyilvánvalóan nem történt meg.” Az oroszok piaci veszteségeit pedig már nagyrészt ledolgozták: „Az a kedvezmény, amit kénytelenek voltak adni a nyersolajukból, ez a különbség folyamatosan csökkent.”

Az urán betiltása: szimbolikus, nem hatékony

A bizottság új terve az orosz urántermékek betiltása. „Most az Európai Unió az urántermékek körülbelül ötödét Oroszországból oldja meg. Ezeket nem lehet egyik pillanatról a másikra helyettesíteni.” Ugyanakkor ez a tétel az orosz költségvetésben elenyésző: „Az Európai Unióba irányuló urántermékek körülbelül 0,3%-ot képviselnek.”

A politikai cél nem energetikai, hanem kommunikációs

A beszélgetés zárásaként Hortay hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések inkább politikai demonstrációk, semmint hatékony eszközök: „Ezekkel az intézkedésekkel nem lehet igazán a háborús magatartás megváltoztatására kényszeríteni Oroszországot.” A Bizottság nyilatkozata szerint pedig a háború lezárása sem feltétele az energiaembargó megszüntetésének.

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.