„Nagymamám népszerűbb lett a Facebook-oldalamon, mint én” – Egy könyv, amely egyszerre nevetés és gyász, múlt és jelen
Heti Jégbüfé – Csepelyi Adrienn szatmári időkapszulája
Kevés könyv képes arra, hogy egyszerre legyen szívmelengetően humoros és gyomorszorítóan mély. Csepelyi Adrienn „Nagymamám magyaráz” című kötete pontosan ezt teszi: a szatmári tájnyelv, a falusi élet ritmusa, a családi történetek és a generációkon áthullámzó traumák különleges elegyévé formálódik. Rangos Katalin műsorában most a könyv születésének háttere is megmutatkozott – és vele együtt egy olyan alkotói út, amely húsz évet ölel át.
Egy eltűnt kazetta, egy visszatért hang – és egy felismerés
A könyv alapját még egyetemi évei alatt rögzítette Csepelyi: nyelvjárásgyűjtésre hazament Penyigére, ahol idős asszonyok történeteit vette fel diktafonnal. A mikrokazetták később eltűntek, majd évekkel később egy volt barátja autójából kerültek elő. A szerző ekkor már tudta, hogy ezek a hangok többet jelentenek egy beadandó munkánál: egy olyan világot őriznek, amely lassan eltűnik.
A covid és a bezártság hozta el az áttörést
A járvány idején Adrienn súlyos depresszióval küzdött Budapesten. Kapaszkodót a nagymamájával folytatott, órákig tartó telefonbeszélgetések jelentettek. Ezeket – felismerve ezek értékét – már tudatosan rögzítette. A hanganyagokból lassan körvonalazódott egy könyv lehetősége, de a Facebook adott hozzá lendületet: egy tájszólásos poszt váratlanul virálissá vált, a követők pedig könyvet követeltek.
Humor a mélység peremén
A „Nagymamám magyaráz” első pillantásra szórakoztató történetek sorozatának tűnik, ám minden derű mögött ott a múlt terhe is. A szatmári ember sajátos természete – a „legnagyobb nyomorban a legviccesebbet mondani” – végigkíséri a kötetet. A szerkesztési folyamat során hamar világos lett, hogy ez nem pusztán anekdoták gyűjteménye: a hangok mögött árvíz, betegségek, elhallgatott fájdalmak és a túlélés bölcsessége húzódik meg. A szerző célja az volt, hogy a humor ne elfedje, hanem megmutassa ezeket a rétegeket.
A tájszólás, amely tudományos érték lett
A könyv egyik legkülönlegesebb vonása a szatmári nyelvjárás pontos megőrzése. A szöveg hangonkénti szerkesztést igényelt, a kiejtés jelölésétől a mondatszerkezetek egyszerűsítéséig. A munkát egy nyelvész-lektor is segítette, aki szerint a kötet „hajszálnyira van attól, hogy dialektológiai értelemben is kiemelkedő közlés” legyen. Így lett a kötet egyszerre irodalmi és nyelvészeti értékmentés.
Két világ között: Penyige és Budapest
Csepelyi 14 éves koráig élt Penyigén, majd Nyíregyházára került középiskolába, később pedig Budapestre az egyetemre. A nagyvárosi létezés eleinte idegen volt: nem ismerte a „ki kinek a kicsodája” hálózatát, és sokszor úgy érezte, teljesen újrakezd mindent. Mégis, ez a kettős identitás vált a legnagyobb erőforrásává. Amikor például az ukrajnai háború kitört, Budapestről sok kollégája hozzá fordult segítségért – ő értette leginkább, hogyan működik a határ menti világ.
Futballszerelem, amely minden sztereotípiával szembemegy
Kevés dolog áll távolabb a szatmári idős asszonyok történeteitől, mint a Liverpool-szurkolói szenvedély – mégis, a kettő ugyanabból a forrásból ered. Adrienn futballmániája egy kis faluban született, ahol keresztanyja a ’96-os Európa-bajnokság idején kijelentette: „ha itt az ég a földdel összecsókolózik is, meccsnézés lesz”. A szenvedély azóta is tart: megyei meccsektől a Bajnokok Ligája-döntőig jutott, egyszer törött lábbal is végignézett egy Európa-bajnokságot.
Családtörténet a bőrbe írva
A kötet illusztrációi és vizuális világa is személyes gyökerekből táplálkozik: a rajzok egy textiltervezőként végzett művész, Szalai Mimi munkái, aki Csepelyi nagymamájának hímzéseiből merített ihletet. A szerző testén pedig szerettei kézírása jelenik meg tetoválások formájában – mintha a könyv történetei nemcsak papírra, hanem bőrre is ráíródnának.
Egy könyv, amely időkapszula lett
A „Nagymamám magyaráz” több mint családi történetek gyűjteménye: egy olyan kulturális időkapszula, amely megőrzi a szatmári beszédet, életformát és gondolkodást. A végén receptek is helyet kaptak – köztük a híres somlekváré, amelyet a nagymama szavaival, gesztusaival együtt ír le a szerző. A könyv egyszerre ad nyelvet a múltnak és kapaszkodót a jelennek: az olvasó pedig óhatatlanul saját nagyszüleihez, saját emlékeihez nyúl vissza.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
