„A rabbinak mindig meg kell nézni a Sulchan Aruchot” – A döntéshozó rabbi, a közösségszervező és a Google
Mi is egy rabbi feladata a 21. században? Tanítani, közösséget szervezni, döntéseket hozni – de milyen alapokon, kinek, és hogyan? Erről beszélgetett Oberlander Báruch ortodox főrabbi M. Kende Péter műsorvezetővel a május 21-i PIRKADAT-ban, ahol a nemrég megjelent A rabbi válaszol hetedik kötete kapcsán az is kiderült: miért nem lehet egy rabbi „Google-kompatibilis”, és miért kell még ma is kinyitni a Sulchan Aruchot.
Rabbi, közösségszervező vagy döntéshozó? Mindhárom egyszerre?
Oberlander szerint a rabbi eredeti feladatai közé nem tartozott a közösségszervezés – ez a modern korban vált szükségszerűvé, amikor már nem „magától értetődő”, hogy a zsidók eljárnak a zsinagógába. „Régen ha valaki nem járt zsinagógába, az azért volt, mert beteg volt.” Ma viszont a rabbinak egyszerre kell tudósnak, spirituális vezetőnek és programszervezőnek is lennie – ami gyakran túl sok egy embernek. „Az lenne az ideális, ha lenne egy rabbi, aki közösséget szervez, és lenne egy másik, aki döntéseket hoz.”
A döntések mögött nem a rabbi van, hanem a zsidóság
A Rabbi válaszol sorozat lényege, hogy halachikus kérdésekre adjon választ – de nem önkényesen. „A zsidó rabbinak szűk a mozgástere” – mondta Oberlander. „Ha valamit a zsidóság nem enged, akkor azt nem lehet felülírni csak azért, mert ma más a divat.” Épp ezért fontos, hogy minden válasz mögött ott legyen a forrás. „Valaki megkérdezte tőlem: miért hivatkozom olyan könyvekre, amit úgysem tudnak elolvasni magyarul? A válaszom: azért, hogy lássák, amit írok, annak van alapja.”
Könyvek, források és a Google-rabbi csapdája
A beszélgetés egyik legtanulságosabb része a „Google Rabbi” mítoszának cáfolata volt. „Az emberek azt hiszik, hogy a Google helyettesíti a tudást. De ha nem jól kérdezed, nem kapod meg a választ.” Az AI sem csodaszer – figyelmeztetett Oberlander –, mert nem ad konkrét forrást, csak megfogalmaz. És hiába a digitalizáció: „a rabbinak mindig meg kell nézni a Sulchan Aruchot.” Ezt már 13 évesen megtanulta a pápai rabbitól, aki még egy egyszerűnek tűnő kérdésre is könyvet vett elő.
Mi fér bele egy rituális válaszba? A forrásigazság, nem az etikai jóérzés
A rabbi arra is figyelmeztetett, hogy sokan zsidó nevükben mondanak olyan dolgokat, amelyek nem a zsidóságból erednek. „Ha valaki csak a saját érzései alapján hoz döntést, az nem zsidóság. Akkor írja oda, hogy XY magánvéleménye.” A rabbi nem filozófus, nem erkölcsprofesszor, hanem a halacha értelmezője és alkalmazója – forrás alapján.
A döntésig vezető út: heteken át tartó tanulás
A Rabbi válaszol hetedik kötetében 42 téma szerepel, 2–4 oldalas válaszokkal, de ezek mögött gyakran több napi, sőt heti tanulás áll. „Előfordul, hogy egy kérdésen napokig tanulok, mielőtt válaszolok.” A könyv témái a hétköznapi életből merítenek, például: mikor lesz „húsos” a krumpli, ha húsos edényben főzték? Lehet-e tejföllel enni, ha nem keverték össze? A válasz: külön kanállal igen, de össze nem.
Szombati dresszkód és a ruha méltósága
Egy másik fejezet a szombati öltözködésről szól. A rabbi szerint sokan nem érzik a különbséget: „A zsidóság azt mondja, hogy nem másoknak öltözöm fel szépen, hanem magamnak. Mert úriember vagyok, és a szombatot is tisztelnem kell.” A dresszkód nem a másik ember kedvéért, hanem a nap szentsége miatt szükséges.
Digitális kényelem, analóg tisztelet
Ma már minden elérhető digitálisan, és sok rabbi inkább számítógépen olvas forrásokat. Oberlander szerint ez praktikus, de nem pótolja a könyv tiszteletét: „A barátom azt mondja: menj oda a polchoz, vedd le a könyvet. Meg kell tisztelni a könyvet.”
A rabbi zárásként emlékeztetett: „Az Isten nem felejtett el semmit. Amit megtiltott, azt az idők végéig tilosnak tartja.” A rabbi feladata, hogy ezt közvetítse – akár úgy, hogy tanít, akár úgy, hogy dönt, de mindig a zsidó hagyományon belül maradva. És ehhez – akár nyomtatva, akár digitálisan – mindig kell egy nyitott könyv.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
