Átláthatóság vagy politikai fegyver? – Hollik István a szuverenitásvédelmi törvényről és a háború-béke logikáról
Trump üzletei és a Közel-Kelet fegyverkezése
A beszélgetés elején Hollik István az amerikai elnök közel-keleti körútját értékelte: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra – a békéhez erő kell.” Szerinte Trump nem vesztegeti az idejét, csilliárdos üzleteket kötött, és „kőkeményen érvényesíti az amerikai érdeket”. A politikus úgy látja, hogy az amerikai diplomácia most elsősorban üzleti alapon, fegyverüzletekkel operál a térségben, de az ígéretek ellenére „nem történt meg az amerikai-orosz-ukrán találkozó”, mert egyik fél sem érdekelt a háború lezárásában.
„Az ukrán elnöknek az az érdeke, hogy amíg tart a háború, addig ő maradhat elnök, és addig jön a pénz és a fegyver. Az oroszok pedig úgy gondolják, hogy az idő nekik dolgozik” – fogalmazott Hollik.
Brüsszel a vádlottak padján: „Mi fizetjük a cechet”
Hollik szerint a helyzet egyik legfőbb felelőse Brüsszel, amely „támogatta a háborút, mi pedig, európai adófizetők, fizetjük az árát”. Úgy véli, hogy a véráldozatot az ukrán családok adják, de a háborús költségek terhét Európa viseli. „Ez nem egy jó konstelláció” – jegyezte meg, és kijelentette: „Brüsszelt át kell állítani háborúpártiról békepártira.”
Szuverenitásvédelmi törvény: három feltétel, egy cél
A beszélgetés középpontjában a frissen benyújtott szuverenitásvédelmi törvényjavaslat állt, amely – Hollik elmondása szerint – „nem egyedülálló, hasonló szabályozások több országban is léteznek, például az Egyesült Államokban”. A törvény célja, hogy „azok a szervezetek, amelyek külföldi pénzből akarják befolyásolni a magyar választói akaratot, átláthatóvá váljanak.”
A jegyzékbe vételhez három feltétel együttes fennállása szükséges:
- Külföldi finanszírozás,
- Politikai befolyásolási szándék,
- Az Alaptörvény alapértékeinek megsértése.
Ha mindez teljesül, a Szuverenitásvédelmi Hivatal ajánlást tehet, és a kormány jegyzékre helyezheti az adott szervezetet. Az érintettek „nem fogadhatnak el külföldi pénzt, vezetőiknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük” – mondta Hollik.
Jogállamiság vagy boszorkányüldözés?
Az ellenzéki és nemzetközi kritikák szerint a törvény korlátozza a média és a civil szervezetek működését. Hollik ezt cáfolta: „A civil szervezetek 99%-át ez hidegen hagyja. A helyi sportegyesületeket, művészeti köröket vagy bélyeggyűjtőket nem érinti.”
A Transparency International kritikájára reagálva – miszerint a törvény „jogilag sem áll meg a helyén” – Hollik kijelentette: „A jegyzékre vétel ellen 30 napon belül bírósági úton lehet jogorvoslatot kérni.”
Breuer Péter emlékeztette: „sokan Hont András újságíróhoz hasonlóan azt állítják, hogy a törvény a médiaexport végét hozhatja el”. Hollik válasza: „Ez nem igaz, külföldi tudósítás, honorárium elfogadása nem esik a törvény hatálya alá, ha nincs politikai befolyásolási szándék.”
Példák és párhuzamok: guruló dollárok és 2006
A kormánypárti képviselő felidézte a 2022-es kampányt, amikor „több milliárd forintnyi külföldi pénz érkezett az ellenzékhez”. Emlékeztetett: „Márki-Zay Péter vallotta be először, hogy kaptak támogatást, de később kiderült, hogy a pénz mértéke sokkal nagyobb volt.”
Példaként hozta a 2006-os választásokat is, amikor „a Gyurcsány-kormány tudatosan vezette félre a választókat az ország állapotáról”. Hollik szerint „az átláthatóság a demokrácia alapja”, és az új törvény ezt szolgálja.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
