Gázstop, áramszünet, Oroszország – Európa energiaválság felé sodródik?
Dr. Hortay Olivér a PIRKADAT-ban: Európa nem bírja ki az orosz energiahordozók teljes kizárását
Dr. Hortay Olivér, a Századvég kutatója és a Megafon tagja volt a PIRKADAT május 8-i vendége, akivel Breuer Péter elsősorban az Európai Unió energiapiaci döntéseiről, azok következményeiről, valamint a nemzetközi energiapiac drámai átrendeződéséről beszélgetett. A beszélgetés legfőbb kérdése: mit jelenthet Európa számára az orosz energiahordozók teljes kivezetése?
Azonnali orosz gázstop – Brüsszel önveszélyes terve?
A beszélgetés apropója Ursula von der Leyen bejelentése volt, miszerint az EU 2027-ig teljesen le kíván válni az orosz energiahordozókról. Ráadásul már az idei év végétől betiltanák az úgynevezett azonnali szerződéseket. „Ez akkor is így lesz, ha holnap békekötés történik Oroszország és Ukrajna között” – idézte az energiaügyi biztos kijelentését Hortay. A szakértő szerint a terv drámai gazdasági következményekkel járhat, hiszen az orosz gáz jelenleg is a teljes európai igény 20%-át fedezi. Ennek elvesztése akár újabb kétszeres gázáremelkedést okozhat.
Energiaárak: az európai versenyképesség Achilles-sarka
Hortay rámutatott, hogy a kontinens már most is nehéz helyzetben van: „egy európai vállalatnak négyszer-ötször annyit kell fizetnie a gázért, mint egy amerikai versenytársának.” Ez súlyosan rontja az ipar versenyképességét, miközben az energiaválság nyomán elszabadult az energiaszegénység is: „a fűtési nehézségekkel küzdők aránya 5%-ról 23%-ra nőtt.”
Az OPEC stratégiát váltott – árháborúban az USA-val?
Az OPEC nemrégiben váratlanul növelte kitermelését, ami meglepte a piacot. Hortay szerint ennek oka az volt, hogy Donald Trump új kampányában „Fúrásra fel!” jelszóval újraélesztette az amerikai szénhidrogén-kitermelési törekvéseket. Ez arra ösztönözte az OPEC-et, hogy ne veszítse el piaci részesedését, inkább árversenybe kezdjen: „az OPEC attól tart, hogy az USA reszeli ki alóla az erejét.”
Az orosz olaj és gáz még mindig jövedelmező
Miközben az orosz olaj ára lejjebb ment, a 60 dolláros szinten még mindig nyereséges a kitermelés. Oroszország nem csökkentette termelését, a nyugati szankciók ellenére továbbra is értékesít – máshol. Hortay szerint az orosz költségvetés ugyan szenved, de „a fedezeti pont alá még nem estek az árak.”
Atomenergia: megváltás vagy vakvágány?
A beszélgetés vége felé Breuer Péter az atomenergiával kapcsolatos dilemmákra terelte a szót, különös tekintettel a spanyol és portugál áramszünetekre. Hortay szerint hiba lenne egyetlen technológiától – például csak az atomenergiától – várni a teljes energiarendszer stabilitását: „az egészséges energiamixben megvan a helye az időjárásfüggő megújulóknak, a szabályozható hagyományos erőműveknek és az alaperőműveknek, mint az atomerőművek.”
Miért omlott össze a spanyol villamosenergia-rendszer?
A spanyolországi és portugáliai áramszünetek kapcsán még nincs hivatalos magyarázat, de Hortay szerint az egyik probléma az volt, hogy „túl sok napelemes kapacitás esett ki egyszerre.” A másik gond a rugalmasság hiánya: a rendszer nem tudott megfelelően reagálni, mert leépítették a hagyományos és atomkapacitásokat. „Ez egy nagy piros lámpa, amiből nekünk is tanulnunk kell.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
