Halálos nosztalgia – Dr. Szlávik János szerint visszatérnek az elfeledett járványok
Lepra, kanyaró, szamárköhögés: újra fenyeget a múlt, de vajon van-e, aki felismeri?
A Heti TV PIRKADAT című műsorának május 8-i vendége Dr. Szlávik János infektológus volt, aki komoly figyelmeztetésekkel érkezett: olyan betegségek ütik fel újra a fejüket Európában, amelyeket már régen legyőzöttnek hittünk. Kanyaró, szamárköhögés, sőt még lepra is visszatért – és mindez részben az oltásellenesség, részben a globális mobilitás következménye.
Az infektológia: haldokló szakma?
Dr. Szlávik már a beszélgetés elején kemény diagnózist adott saját szakterületéről: „az infektológia egy haldokló szakma.” Hiába volt a koronavírus-járvány alatt hirtelen reflektorfényben, azóta alig akad végzett orvos, aki ezzel szeretne foglalkozni. Pedig lenne mit. A főorvos szerint „Európában sokkal több kanyarós, sokkal több szamárköhögéses eset van, mint amit a korábbi években megszoktunk,” és ennek fő oka az oltásellenesség: „ahol nem kötelező, ott egyre kevesebb gyermeket oltanak be.”
Oltásellenesség és a halálos következmények
A szakember hangsúlyozta, hogy a szülők ne higgyenek az ártalmatlan gyermekbetegségek mítoszában: „Kanyaróban nemrég az Egyesült Államokban meghalt egy kisgyerek.” Magyarországon szerencsére még mindig 95% feletti az átoltottság, de Európa más részein – például Romániában – ez már közel sincs így. És ha valaki úgy gondolja, hogy a leprától már nem kell félni, Szlávik rávilágít: „Ausztriában nemrég diagnosztizáltak leprás esetet – behurcolták.” A lepra akár 5–10 évig is lappanghat, mire észlelhető tüneteket okoz.
Ki fogja felismerni ezeket a betegségeket?
Ez az egyik legnagyobb probléma. „Ha nincs utánpótlás, ki fogja felfedezni ezeket?” – tette fel a kérdést a műsorvezető. Szlávik szerint sokszor már nem is kórházban zajlik a gyógyítás, hanem a kórházakon belül konzíliumi tanácsadóként dolgoznak az infektológusok. Az orvosok átlagéletkora magas, sokan már nyugdíj mellett praktizálnak. Ezért is tartja kulcskérdésnek a szakterület presztízsének növelését, hogy „minden évben legalább néhány orvos a fertőző betegségek felé forduljon.”
Menekültek és járványveszély
A világpolitikai helyzet sem kedvez a fertőzések visszaszorításának. „Nagyon komolyan figyelni kell azokat az embereket, akik ilyen területekről érkeznek, akár menekültként.” Ezek az emberek sokszor nem is tudják, hogy hordozók, miközben a lepra, HIV, hepatitis vagy TBC éveken át tünetmentes lehet.
Otthoni szűrés: miért nincs még nálunk?
Breuer Péter provokatív kérdéseire válaszolva Szlávik elmondta: „minden gyorstesztet támogatok.” Külföldön már bevett gyakorlat, hogy patikákban is lehet kapni otthoni szűrőkészleteket, de Magyarországon egy ősrégi jogszabály szerint „bizonyos gyorsteszteket, például a hepatitiszt és a HIV-et kizárólag orvos végezhet.” Ezt az akadályt kellene szerinte elhárítani. Addig marad az internetes rendelés – de az nem mindig megbízható.
Az infektológusok jövője: misszió és konzultáció
Bár kevés a szakorvos, Szlávik bízik abban, hogy a hivatás szépsége mégis sokakat megszólít majd. „Nem lehet mindenki plasztikai sebész.” A jövő az infektológus-konzíliumoké, akik több kórházban is jelen vannak, akár egyházi fenntartású intézményekben is. Egyre több kórházban működik majd ilyen tanácsadó hálózat, és „az orvosok feladata lesz, hogy segítsenek a fertőzések megelőzésében és gyógyításában.”
„A jövő egészsége az önvizsgálatnál kezdődik”
A beszélgetés végén a főorvos egyértelműen kijelentette: „az emberek saját kezükbe kell, hogy vegyék a sorsukat.” A megelőzés, az egészségtudatos életmód, a szűrések nem csupán az egyén, hanem a társadalom érdekei is. A népegészségügy és a demográfiai kilátások szempontjából pedig nincs idő késlekedni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
