Árstop a boltok hátán: a kiskereskedelem tűrőképességének határán
Újabb árstop: ezúttal iparcikkekre
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a PIRKADAT című műsorban beszélt az újabb árstop bejelentéséről, amely ezúttal nem élelmiszerekre, hanem kozmetikai, vegyi és más iparcikkekre terjed ki. Mint fogalmazott: „nagyon furcsa képlet rajzolódott most ki az élelmiszerek kapcsán, és ugyanez várhatóan nem élelmiszerek kapcsán is nagyon nehéz helyzetet eredményez.” A szakember hangsúlyozta, hogy a döntés elsődlegesen a nagyobb láncokat érinti, de a hatása az egész kereskedelmi láncot érinti, különösen a kisboltokat.
Torzult piac, ellehetetlenített kisboltok
A hatósági árazásnak már az élelmiszereknél is súlyos következményei voltak. Neubauer szerint „a kisboltok […] olyan formán jól érezhetik magukat a bőrükben, hogy legalább nem kell 10%-ra vinni a zárésüket”, ugyanakkor eladásból élni nem tudnak, mert „a vásárlók nyilván azokat az árakat már nem tudják ma elfogadni.” A legnagyobb gond, hogy a kisboltok nem tudnak olcsóbban beszerezni, hiszen a nagykereskedők és a feldolgozók kimaradtak a szabályozásból. A nagy láncokkal szemben ők nem kapnak olyan számlát, amit könyvelni tudnának, vagy egyszerűen nem jutnak hozzá a kedvezményes áron kínált termékekhez.
Figyelmeztettek, de hiába
A szakmai szervezetek többször jelezték a döntéshozóknak, hogy a teljes ellátási láncot be kellene vonni az intézkedésekbe. „A figyelmet talán sikerült felhívni, de nyilván a legegyszerűbb intézkedésforma az, hogy a kiskereskedelmet szabályozza a rendszer” – mondta Neubauer. Az árstop hatása ugyan megjelent a statisztikákban, de a főtitkár emlékeztetett arra is, hogy a márciusi inflációs adatok nem az új rendelkezések következményei, hiszen „a KSH módszertana szerint a hónap első 20 napján végzik el a felméréseket.” A hatás tehát később fog igazán érződni.
Létszámleépítés és boltbezárás fenyeget
„A létszámleépítés az első eszköz, amihez nyúlnak a kereskedők” – mondta a főtitkár, majd hozzátette, hogy ha a 10%-os árrésplafon hosszú távon megmarad, akkor tömeges boltbezárások is várhatók. A kisboltok eltűnésének különösen súlyos következménye, hogy eltűnhetnek a magyar feldolgozóipari termékek is a polcokról. A nagy láncok ugyanis jellemzően kevesebb, válogatott terméket forgalmaznak, így a kisebb hazai gyártók nem jutnak piacra. „Ez belátható, hogy egyáltalán nem egészséges folyamat” – figyelmeztetett Neubauer.
Húsvét után: mit mutat a fogyasztás?
A húsvéti forgalomról elmondta: „nem panaszkodtak a kereskedők”, bár a pontos elemzéshez meg kell várni a naptárhatásoktól megtisztított adatokat. Az viszont biztos, hogy „a január és a február nagyon-nagyon rossz eredményeket hozott.” A főtitkár elmondása szerint a húsvéti hétvége egyfajta megkönnyebbülést hozott, de ettől függetlenül a kereskedelmi szektorban nem lehet fellélegezni.
A diszkontok hatalma: torzult verseny
Neubauer arra is rámutatott, hogy egyre nagyobb a diszkonthálózatok elszívó ereje: „sokkal nagyobb kosarakat tolnak ki, sokkal több fordul meg a diszkont hálózatokban.” Ráadásul még ezen belül is átrendeződés zajlik, a piacvezető lánc pedig gyakorlatilag uralja a hazai piacot. Ez komoly kihívást jelent minden kisebb üzletnek, amelynek újra és újra meg kell próbálnia valamilyen egyedi értéket adni a vásárlónak – például választékban, szolgáltatásban vagy személyes kapcsolatban.
Beruházások elhalasztva, fejlesztések leállnak
A 10%-os árrésplafon különösen megnehezíti a beruházásokat. „Már nagy hálózatoktól is halljuk, hogy amit idénre terveztek beruházásokat, sajnos nem tudják mégsem kivitelezni.” A vállalkozások inkább veszteséglimitáló üzemmódba kapcsolnak, nem pedig fejlődni próbálnak. Ennek hosszú távon komoly gazdasági és társadalmi következményei lehetnek.
Üzenet a döntéshozóknak: ez így nem tartható fenn
Neubauer Katalin zárásként kiemelte: „tiszteletben tartva a kormány szándékát, […] hogy az inflációt csökkenteni kell, de hogy mindig a kiskereskedelem bőrén – az így hosszú távon már nagyon nehéz.” Az infláció elleni harcot nem a kisboltokon keresztül kellene megvívni – már csak azért sem, mert ezzel hosszú távon épp a hazai gazdaság egyik alapját gyengítjük meg.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
