PIRKADAT M. Kende Péterrel: Kálló Dániel

Törékeny stabilitás, nővekvő elégedetlenség – így látja a közvélemény 2025 tavaszán

India és Pakisztán: két atomhatalom árnyékában

A PIRKADAT vendége ezúttal Kálló Dániel, a Publicus Intézet kutatója volt, aki a világpolitikai eseményekkel kezdte elemzését. India és Pakisztán feszült viszonyáról szólva elmondta: „nagyon feszült helyzet van jelenleg a két atomhatalom között”, miután egy kasmíri terrortámadás nyomán India hadműveletet indított. Bár a légi csapások célpontjai hivatalosan terrorista infrastruktúrák voltak, Pakisztán szerint civilek is meghaltak, és állítólag már öt indiai vadászgépet lelőttek.

India ráadásul felmondta az Indus-völgyi vízhasználati szerződést is, amely Pakisztán vízellátása szempontjából kulcsfontosságú. Ez történelmi precedens nélküli lépés. Kálló szerint ugyanakkor „India nem feltétlenül akarja eszkalálni még jobban ezt a konfliktust”, így marad némi remény a helyzet diplomáciai rendezésére. A két ország közötti feszültség bár közvetlenül nem hat ki a magyar politikára, mégis része annak a világpolitikai környezetnek, amelynek hangulata a hazai közvéleményre is visszahat.

Elégedetlenség nő, de nem apátia: a szavazók aktivizálódnak

A hazai közéletre térve Kálló Dániel ismertette a Publicus Intézet legfrissebb kutatását. Eszerint „tízből hét ember mondta azt, hogy összességében elégedetlen az országban található állapotokkal.” Ez hónapok óta a legmagasabb mért elégedetlenségi arány. A fő okot a gazdaságban kell keresni: a megkérdezettek saját bőrükön érzik a romló gazdasági körülményeket.

Érdekes módon ez az elégedetlenség nem apátiát, hanem részvételi hajlandóságot szült: tízből kilenc ember azt mondta, hogy ha most lennének választások, elmenne szavazni. A pártok közti versenyt ez a politikai aktivitás új helyzetbe hozza.

Tisza Párt vezet, Fidesz lemarad – de csak szűken

A válaszadók 28%-a a Tisza Pártot, míg 25%-a a Fideszt támogatná, ha most vasárnap lennének a választások. A biztos pártválasztók körében a különbség kicsit nagyobb: „ott azt hiszem 41% szavazna a Tisza Pártra, amíg 38 vagy 37 a Fideszre”. Bár ez a különbség a hibahatáron belül mozog, a Tisza Párt előnye stabil, és hónapról hónapra nő.

A bizonytalanok: a politikai aranytartalék

Ugyanakkor a válaszadók 31%-a továbbra is bizonytalan. Kálló hangsúlyozta, hogy ez a réteg kulcsszereplő lehet: „azok a bizonytalan szavazók aránya 31%, […] csupán 20%-uk mondta azt, hogy elégedett lenne”. Egy későbbi kérdésből kiderült, hogy 55-56% örülne a Fidesz-kormány leváltásának, míg csupán 31% egy újabb győzelemnek.

Ez arra utal, hogy a bizonytalanok túlnyomó többsége is a kormányváltás felé hajlik, csak még nem köteleződtek el egyetlen párt mellett sem. Ahogy Kálló fogalmazott: „megingott az a bizalom a bizonytalan rétegekben, […] hogy a kormány stabilitást tud hozni.”

Miért nem célozzák meg a pártok ezt a réteget?

A műsorvezető, M. Kende Péter felvetette: miért nem törekednek jobban a pártok a bizonytalan szavazók megnyerésére? Kálló válasza szerint ez a csoport összetett: „lehet, hogy például ideológiailag kicsit a Fideszhez húznak közelebb, viszont a gazdaság állapota megkérdőjelezteti bennük, hogy jó-e ez a döntés.” A bizonytalanság hátterében tehát gyakran belső ellentmondások állnak, ami nehézzé teszi a célzott megszólítást.

A szakértő kiemelte, hogy korábban a stabilitás volt a kormánypárt legfőbb ütőkártyája: „sokszor az emberek jobban szavaznak arra, amit ismernek, mint a bizonytalanságra.” Ez 2022-ben jól működött a választási kampányban, amikor a kormány a háborús veszélyre hivatkozva nyerte meg a bizonytalanokat. Akkor az elégedettségi mutató is hirtelen megugrott, amit aztán a választás után gyorsan vissza is esett.

Stabilitás helyett stagnálás: nem működik már a régi recept

A kormány gazdasági narratívája – miszerint a nehézségeket a háború okozza, és türelemre van szükség – már nem olyan hatékony, mint korábban. „Ezek a szólamok […] láthatóan nem annyira győzik meg az embereket, mint a korábbi években.”

Kálló zárásként hangsúlyozta, hogy a politikában nem csak a valós gazdasági mutatók számítanak, hanem az emberek percepciója is: „ha meg is fordulna ez enyhe pozitív mutatóban, az emberek azt érzik, hogy évek óta folyamatosan drágulások vannak a boltokban.” Ezért könnyebben nyitottá válhatnak az új irányokra.

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.