Csodarabbik és a zsidó misztika élő öröksége – 100 éve hunyt el a bodrogkeresztúri rebbe
A PIRKADAT különleges adásában Oberlander Báruch rabbi volt M. Kende Péter vendége, akivel nemcsak az aktuális zsidó ünnepi időszakról – az Ómerszámlálásról és Savuót közeledtéről – beszélgettek, hanem egy közelgő különleges évfordulóról is: 2025-ben lesz száz éve annak, hogy elhunyt a híres bodrogkeresztúri csodarabbi, Reb Sájele.
Mitől „csoda” egy rabbi?
A csodarabbik fogalma – mondta Oberlander Báruch – valójában nem valamiféle babonás hitből ered, hanem abból a tanításból, hogy aki „saját természetét legyőzve” szolgálja az Örökkévalót, az a világ természetén is felül tud kerekedni. Ezt a gondolatot maga a lubavicsi Rebbe is így fogalmazta meg:
„Ha az ember Istent szolgálja a saját természete fölött, akkor ő a világ természete fölött jár.”
Ez a fajta Isten-szolgálat tehát nem „csodákat” keres, hanem a spiritualitás erejét. Ahogyan a rabbi kiemelte, „az igazi Isten-szolgálat nemcsak hagyományból történik, hanem belülről fakad, mert az ember önmaga választja azt”.
Zsidó „csodák” a történelemből
Oberlander rabbi több példát is hozott a Talmudból és a magyarországi hagyományból: például Rábi Hanina ben Dosza történetét, akinek házában a semmiből termett bárhesz, vagy gyertyája vízzel is képes volt égni, mert hitével és spirituális erejével „átrendezte” a természet törvényeit. A rabbi így fogalmazott:
„Az Isten, aki azt mondta az olajnak, hogy égjen, azt is tudja mondani a víznek, hogy égjen.”
Magyar csodarabbik – nemcsak haszid mesterek
Bár a „csodarabbi” kifejezés elsősorban a haszid hagyományhoz kötődik, Oberlander szerint Magyarországon számos nem haszid rabbi is ebbe a kategóriába tartozott. Megemlítette például a pápai Sáptel Seftel rabbit vagy a makói Forhund Mózes rabbit, akiknek életében különleges spirituális események történtek, és akiket a közösség valódi csodarabbiként tisztelt.
A makói rabbi például szigorú rendeletet hozott a széthúzó közösség tagjaira, és azok, akik megszegték, másnapra váratlanul elhunytak – az emberek azonnal megértették: „Ez a rabbi komolyan gondolja.”
A bodrogkeresztúri Reb Sájele és mestere
A beszélgetés kiemelt témája természetesen a bodrogkeresztúri Reb Sájele volt, akinek sírjához évente több ezren zarándokolnak el. Kevesebben ismerik, de ő maga is mindig hangsúlyozta, hogy ereje forrása mestere, az olaszliszkai rebbe volt.
„Azt mondta: az én erőm onnan van, hogy odamegyek és imádkozom a mesterem sírjánál.” – emlékeztetett Oberlander.
Ennek ellenére ma az olaszliszkai sír kevésbé látogatott, pedig ott is teljesen rendbe hozott zsidó temető és vendégház várja a látogatókat.
Élő vagy elhunyt – mikor lesz valaki csodarabbi?
Fontos különbség van más vallások és a zsidóság között: a zsidó hagyományban nem utólag avatnak szentté, és nem emberi döntés kérdése, hogy valaki „csodarabbi” lesz-e. Ahogy a rabbi fogalmazott:
„Vagy az vagy, vagy nem az. Ha szavazni kell róla, akkor nem vagy az.”
Persze előfordulhat, hogy valaki csak halála után válik ismertté szélesebb körben – ez azonban nem utólagos „címadás”, hanem a közösség élménye alapján megerősített valóság.
A „kvitli” – kapcsolat a rebbével
A csodarabbiknál és a sírjukhoz látogató hívőknél is szokás úgynevezett kvitlit – kérőcédulát – írni. Ezen a nevek (anya névvel együtt), kérések és áldáskérések szerepelnek. A hagyomány szerint ezeket a cédulákat vagy személyesen adják át élő rabbiknak, vagy a sírhoz helyezik el, miközben zsoltárokat mondanak.
Lubavicsban az a szokás, hogy a kvitlit felolvasva, majd kettétépve teszik le – ez annak a jele, hogy „el lett olvasva” az üzenet.
100 évvel ezelőtt hunyt el Reb Sájele
2025-ben lesz pontosan 100 éve, hogy elhunyt a bodrogkeresztúri csodarabbi, Reb Sájele (1925). E különleges évfordulóra szerdán este és csütörtökön kerül sor, és a várakozások szerint több ezer ember fog Bodrogkeresztúrra érkezni, sokan már a hét elejétől.
„Ha csak a 10%-uk jön be Budapestre előtte, már az is több száz, sőt ezer zsidó embert jelent a városban” – mondta Oberlander.
Még egy történet a Káddisról
A csodarabbik áldásaira vonatkozó történetek közül a rabbi megosztott egy különösen tanulságos esetet is. Amikor valaki gyermeket kér a rebétől, gyakori kérés, hogy „legyen, aki mond utána Káddis imát” – azaz legyen fiú utódja.
Reb Sájele egy esetben így áldotta meg a kérőt: „Káddisod lesz.”
A fiú valóban megszületett, de alig néhány hónappal Reb Sájele halála után ő is elhunyt – épp csak annyi ideig élt, hogy a gyászév végén mondhassa a Káddis imát.
A magyarországi zsidó hagyomány különleges öröksége a csodarabbik világa. Ezek a rabbik – mint Reb Sájele – nemcsak misztikus történetek szereplői, hanem a zsidó hit, imádság és közösségi élet élő forrásai voltak és maradtak. A 100. évforduló különleges lehetőséget ad arra, hogy a zsidó közösség közösen emlékezzen, tanuljon és merítsen erőt e szellemi óriások örökségéből.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
