Lengyel-magyar diplomáciai fagy: Romanowski ügye és az elnökválasztás tétje
A PIRKADAT legutóbbi adásában Gordon István külpolitikai szakértő volt M. Kende Péter vendége. A beszélgetés középpontjában a közelgő lengyel elnökválasztás és a magyar-lengyel kapcsolatok mélypontja állt. A két ország diplomáciai viszonyának romlását látványosan kiélezte az, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott egy volt lengyel igazságügyminiszter-helyettesnek – az ügy azóta is komoly feszültségeket kelt.
Romanowski ügye: az utolsó csepp volt, de túlcsordult a pohár
Mint Gordon István emlékeztetett: 2023. december 19-én a magyar kormány politikai menedékjogot adott Łukasz Romanowski volt lengyel igazságügyminiszter-helyettesnek, aki Zbigniew Ziobro jobbkeze volt. Romanowski több alkalommal nem tett eleget tanúkénti meghallgatási kötelezettségének egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt, és miután az ügyészséghez került az ügye, nyom nélkül távozott Lengyelországból – Magyarországra.
„Ez már nemcsak az utolsó csepp volt, hanem túl is csordult a pohárból” – fogalmazott a szakértő.
Ennek nyomán Varsó azonnal visszahívta nagykövetét Budapestről, aki azóta sem tért vissza. A magyar nagykövetet pedig a lengyel fél gyakorlatilag „levegőnek nézi”, sem hivatalosan nem fogadják, sem munkatársaival nem tárgyalnak.
A lengyel-magyar kapcsolatok történelmi mélypontján
Gordon István szerint nem csak a jelenlegi lengyel kormány, de az ellenzék is kritikus Magyarország oroszbarát külpolitikájával szemben. A legfontosabb konfliktusforrás az Ukrajnához való viszony:
„Amíg Magyarország oroszbarát külpolitikát folytat, a lengyel fél – amely Ukrajna mellett áll és agresszornak tekinti Oroszországot – nem tud együttműködni.”
A lengyel ellenzék vezető ereje, a Jog és Igazságosság (PiS) sem keres különösebben kapcsolatot a magyar féllel. Egyedül a szélsőjobboldali Konfederáció párt nyitottabb az orosz irányba, de ez a politikai erő Lengyelországban széles körű elutasításnak örvend.
Túl nagy a tét: Trzaskowski vezet, de nincs még győzelem
A lengyel elnökválasztás májusban esedékes. A jelenlegi állás szerint a kormánypártok jelöltje, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester a legnagyobb esélyes – de még nem biztos, hogy már az első fordulóban nyer. A háttérben az is számít, hogy az ellenzéki jelöltek, különösen a Konfederáció radikális jelöltje, Slawomir Mentzen, komoly szavazatvesztést szenvedett el.
„Nem kizárt, hogy a második fordulóban a Konfederáció és a PiS összefog – de ez komoly kockázat lenne a Jog és Igazságosság pártjának európai megítélésére nézve.”
Gordon emlékeztetett arra is, hogy Morawiecki, a volt lengyel kormányfő nemrég az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának elnöke lett. Egy ilyen szélsőjobboldali összefogás könnyen politikai elszigetelődéshez vezethet.
A jelenlegi államfő vétópolitikája megbénítja a kormányzást
Lengyelországban jelenleg nem működnek a hatalmi ágak közti ellensúlyok – legalábbis Gordon István szerint. Az augusztusban leköszönő Andrzej Duda köztársasági elnök ugyanis sorra vétózta meg a Donald Tusk vezette kormány által elfogadott törvényeket:
„Ilyen politikai légkörben nem lehet egy országot vezetni, normális politikát folytatni.”
Épp ezért volna jelentősége annak, hogy az elnöki pozíciót is a kormányhoz közel álló jelölt nyerje el. Ugyanakkor Gordon hangsúlyozta: ez veszélyeket is rejt a hatalmi koncentráció szempontjából, hiszen gyengíti a fékeket és ellensúlyokat.
Változhat-e valami a PiS-ben?
A háttérben már megindultak a tárgyalások arról, hogy Jarosław Kaczyński, a PiS 75 éves, betegeskedő elnöke visszavonuljon. Ha ez megtörténik, akkor a Jog és Igazságosság pártja és a Tusk vezette kormány között talán kialakulhat egy működőképesebb viszony.
„Nem fognak egymás nyakába borulni, de valamilyen egyesség létrejöhet. Ez új korszakot nyithatna a lengyel politikában.”
És Magyarország?
Gordon szerint a lengyel–magyar kapcsolatok normalizálódása elsősorban a magyar fél külpolitikai irányváltásán múlik. Amíg Magyarország tartja az oroszbarát vonalat, Varsóban senki nem lesz hajlandó visszatérni a korábbi szoros szövetséghez – sem kormányon, sem ellenzékben.
A szakértő úgy véli, hogy a lengyel elnökválasztás nemcsak Varsó, de Budapest szempontjából is kulcskérdés. Ugyanis akár új lehetőségeket is nyithat a két ország közti kapcsolat rendezésére – de ehhez nemcsak Lengyelországnak, hanem Magyarországnak is változtatnia kellene politikai irányvonalán.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
