Jogállam vagy jogkavalkád? – Dr. Magyar György a gyülekezési jog korlátozásáról és a polgári engedetlenség lehetőségéről
A PIRKADAT műsor vendége ezúttal Dr. Magyar György ügyvéd volt, akit M. Kende Péter a Teamsen keresztül kérdezett az utóbbi hetek tüntetéseiről, a gyülekezési jog új korlátozásairól és az alaptörvény gyakori módosításainak következményeiről. A beszélgetés középpontjában az állt: mi történik akkor, amikor egy demokratikus alapjog – a tüntetéshez való jog – ütközik más alapjogokkal, mint például a közlekedés szabadságával?
A jogi ösvényről letérve
Dr. Magyar hangsúlyozta, hogy korábban a gyülekezési törvény jól működött: ha valaki demonstrációt akart szervezni, bejelentette azt, a rendőrség egyeztetett, és a rendezvények rendben lezajlottak. Mindez azonban szerinte megváltozott, amikor „a miniszterelnök közölte, hogy ez így nem lesz jó”, elsősorban a Pride kapcsán.
„Ezzel az új konstellációval zavarták meg a fejeket, és ebből keletkezett az a zűrzavar, amit most tapasztalunk.” – mondta az ügyvéd.
A bizonytalanság már az Erzsébet hídon zajló tüntetések során is megmutatkozott: a demonstrálók és a szervezők sem tudták pontosan, mi engedélyezett, és mi nem. Magyar szerint:
„A kérdésedben benne van a válasz. Káosz van.”
A figyelemfelhívás joga
A tüntetés célja szerinte mindig a figyelemfelhívás, ami gyakran együtt jár a „zavarkeltéssel” – de ez nem jogsértő, hanem épp az alapjog érvényesítésének eszköze. A hatalom viszont nem kedveli az effajta nyomásgyakorlást, így jogalkotással próbálja visszaszorítani a tiltakozások hatékonyságát.
„Nem szereti a hatalom, hogyha az emberek tiltakoznak. Bár látszólag tudomásul veszi, mégis korlátok közé szorítja.”
Dr. Magyar rámutatott: a hatalom úgy alakítja át a jogszabályokat – akár az alaptörvényt is –, hogy azok utólag is igazolják a saját intézkedéseiket.
„Ha a bíróság nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, akkor majd hoznak rá egy jogszabályt.”
A polgári engedetlenség helye a demokráciában
Arra a kérdésre, hogy van-e értelme a polgári engedetlenségnek, Dr. Magyar határozott választ adott:
„Aki elkezdi, tudja, hogy sérti a jogot, de vállalja a következményeket. Mert számára magasabb rendű a figyelemfelhívás célja.”
Hozzátette, hogy egy demokratikus rendszernek el kell bírnia ezt a fajta tiltakozást, de – és ez kulcsfontosságú – a szükségesség és arányosság elvét mind a tüntetőknek, mind a hatalomnak szem előtt kell tartania.
Az új szabályozások problémái
A beszélgetés során szóba került az is, hogy az alaptörvény módosítása egyre gyakoribb: 15 év alatt 15 alkalommal nyúltak hozzá, ami szerinte a jogrendszer stabilitásának megrendülését jelzi.
„A felépítmény ez esetben maga a jogrendszer. Ha az alapot faragják, az egész összedől.”
Hozzátette, hogy a jelenlegi alaptörvény inkább az államot védi az állampolgárral szemben, és nem fordítva, pedig eredetileg épp az állampolgárokat kellett volna megóvnia a hatalom túlkapásaitól.
Európai figyelmeztetések
A műsor végén Dr. Magyar utalt az Európai Bizottság lehetséges reakcióira is:
„Már megint elindultak a tiltakozások és az úgynevezett megfelelési eljárások.” – utalva arra, hogy az EU továbbra is figyeli, hogyan érvényesülnek az alapjogok Magyarországon.
Például az arcfelismerő rendszerek bevezetése a tüntetők azonosítására – Magyar szerint – súlyosan sérti a személyiségi jogokat.
Demokrácia vagy önkény?
Dr. Magyar György értékelése szerint a jogállam és a demokrácia szempontjából egyaránt veszélyes az a gyakorlat, amikor az állam saját döntései igazolására utólag szabja át a törvényeket. A gyülekezési jog szigorítása, a polgári engedetlenség kriminalizálása és az alapjogok rugalmasságának megszüntetése nem a társadalmi stabilitást szolgálja, hanem éppen azt veszélyezteti.
„Nem élhetnek vissza a tüntetők az alapjogaikkal, de ugyanígy a hatalom sem élhet vissza azzal, hogy ezt tiltja és akadályozza.” – zárta gondolatait.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
