Dr. Rusvai Miklós: Járvány van – és ez már nem csak az állatokat érinti
A PIRKADAT Breuer Péterrel című műsor 2025. április 22-i adásában Dr. Rusvai Miklós virológus, állatorvos volt a vendég, aki átfogó képet adott az állatokat és közvetetten az embereket is fenyegető fertőző betegségekről, valamint azok gazdasági és közegészségügyi következményeiről. A szakértő a száj- és körömfájás, a kéknyelv-betegség, a madárinfluenza, valamint a hepatitisz aktuális helyzetét elemezte, és hangsúlyozta: a higiénia és a megelőzés mindennél fontosabb.
Mi számít járványnak?
A beszélgetés elején Dr. Rusvai Miklós világossá tette: „Minden járvány helyi eseményként indul.” A száj- és körömfájás, illetve a kéknyelv esetében – bár más betegségről van szó – a ragályosság mértéke miatt már egy fertőzött állomány is járványnak számít. A szakértő hangsúlyozta, hogy 2021-ben sikerült Magyarországon felszámolni a kéknyelv-járványt, de most újra terjed, és komoly gazdasági kockázatot jelent.
A hús és tej ára először csökkenhet, aztán elszállhat
Az élőállat-export korlátozása miatt a hazai hús árak eleinte csökkenhetnek. „Kezdetben inkább olcsóbb lesz, tekintve, hogy az országból az élőállat-kivitel és a feldolgozott termékek exportja korlátozott” – mondta Rusvai. Ugyanakkor figyelmeztetett: ha sok termelő feladja a munkát, az később komoly áruhiányhoz és dráguláshoz vezethet.
A sertések a „csendes vírusgyárak”
A virológus kifejtette, hogy a sertések különösen veszélyesek lehetnek, mivel „amplifier fajnak tekintjük őket, amelyek sok vírust termelnek, de kevésbé mutatnak tüneteket”. Ezzel szemben a szarvasmarha „indikátor faj”, amely már kis mennyiségű vírus hatására is súlyos tünetekkel reagál.
Emberi járvány: hepatitisz A gyerekek körében
A virológus beszélt a hepatitisz A vírus terjedéséről is, amely főként gyermekközösségekben okozott járványos megbetegedéseket. Bár a fertőzés elsődlegesen gyerekeket érintett, a legnagyobb kockázatot az élelmezésben dolgozók jelentik, akik „bacilusgazdaként” akár sok emberhez is eljuttathatják a vírust, ha a higiénés szabályokat nem tartják be.
Az emberi hanyagság a járványok legfőbb oka
A beszélgetés során többször előkerült, hogy a betegségterjedések egyik fő okozója az emberi gondatlanság. A rábapordányi eset például több mint 60 kilométerre volt az előző járványgóctól, aminek oka „az emberi forgalom, járműforgalom és gondatlanság”. Rusvai szerint a kisgazdaságokban nem tartják be azokat a szabályokat, amiket a nagyüzemi gazdálkodásban alapelvnek tekintenek: „Nem vircsaftolás, nem átjárás, hanem törvénytisztelet kellene.”
A telepes gazdálkodás határai
A sertés- és baromfitartásban a zárt tartás ma már reális elvárás, de a kérődzők esetében ez sokkal nehezebb. A szarvasmarhák „nem abrakfogyasztók”, sokkal több takarmányt, almot igényelnek, és a trágya mennyisége is jóval nagyobb, ami a telepek zártságát akadályozza.
Vakcinázás – gazdasági vagy egészségügyi kérdés?
Rusvai Miklós szerint a vakcinázás nem jelentene problémát a fogyasztás szempontjából, de súlyos következményekkel járna az exportlehetőségekre: „Vakcinát alkalmazó országoknak az exportlehetőségei még jobban beszűkülnek, mindaddig, amíg az utolsó vakcinázott állat ki nem hal.”
Mi lesz az őshonos fajtákkal?
Szerencsére az őshonos állatfajták megőrzésére külön szabályok vonatkoznak, és külön védelmet élveznek. Ezeket génrezervoárokban tartják fenn, és az ilyen állományok esetében eltérő eljárások is alkalmazhatók, például megengedett lehet a vakcinázás, szigorúbb felügyelet mellett.
Nálunk is van világszínvonal – de csak részben
A szakértő elmondása szerint a magyar tejelő tehenészetek tőgyhigiéniája világszínvonalú, mert a csíraszám-ellenőrzés rendszeres és szigorú. Ugyanakkor más vonatkozásokban még nem értük el a nemzetközi színvonalat: „Reméljük, hogy minél jobban közelítünk hozzá, akkor talán ilyen problémával is kevesebbet kell majd szembenéznünk.”
Dr. Rusvai Miklós legközelebb a méhekről és a méhészet helyzetéről is beszél majd – a járványok világában a legkisebbek sem elhanyagolhatóak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
